Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
308
bux:
138193.15
2026. június 19. péntek Gyárfás
2020. november 9-én közreadott kép a Pfizer multinacionális gyógyszergyártó cég logójáról a vállalat New York-i székházában 2015. november 23-án. A  Pfizer és a német Biontech közös közleménye szerint kilencven százalékban hatásos lehet az általuk kifejlesztett kísérleti oltóanyag a koronavírus ellen, miután befejezték a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem jelenti még azt, hogy küszöbön áll a vakcina tömeges, kereskedelmi forgalmazása.
Nyitókép: MTI/AP/Mark Lennihan

Még idén elkészülhet a Pfizer koronavírust támadó gyógyszere

Közvetlenül a SARS-CoV-2-t támadó antivirális gyógyszerrel kísérletezik a Pfizer: ez vadonítúj megoldás, mivel az eddig a koronavírus kezelésére használt készítmények a szervezet gyulladásos és immunreakcióját kezelték.

A koronavírus okozta megbetegedésben a szervezet immunrendszerének túlműködése és a gyulladásos folyamatok okozzák a legnagyobb kárt. Az eddig használt szerek ezekre is reagáltak:

  • a budezonid, amely belélegezhető kortikoszteroidként segített a megbetegedés súlyosabbra fordulását megakadályozni,
  • a dexametazon szájon át szedett kortikoszteroidként csökkentette az elhalálozás esélyét,
  • a tokilizumab pedig a legsúlyosabb, intenzív terápiás osztályon kezelt betegeknél adott jobb esélyt a túlélésre, mint intravénásan alkalmazott gyulladásgátló.

Az ezen szerek által elért eredménynél még jobb lehet az, hogyha egyenesen a vírust támadó készítménnyel lehet kezelni a betegeket – írja a MedicalXpress.

A szaporodást kell megakadályozni

A koronavírushoz hasonló patogéneknek be kell jutniuk egy sejtbe, hogy ott szaporodni tudjanak. Ezt a felszínén található tüskefehérjének köszönhetően tudja megtenni az új koronavírus. Ha sikeresen bekerült a sejtbe, ott levetve burkát szabaddá teszi virális RNS-ét. Ennek köszönhetően kezdődhet meg a vírus szaporodása, így tudja tovább fertőzni a test más sejtjeit. A SARS-CoV-2-ben található 3CLpro enzimnek kulcsszerepe van ebben a folyamatban: ha egy gyógyszer ennek működését tudja gátolni, azzal nagy lépést tehetünk előre.

Vírusspecifikus megoldás kell

A proteázinhibitorokat már más megbetegedések, mint a HIV vagy a hepatitisz C esetében sikerrel használják, és a koronavírus-járvány során is próbálkoztak velük. A HIV kezelésére használt gyógyszer ugyanakkor nem bizonyult eléggé hatékonynak az új koronavírus esetében: magasabb dózisban lehet, hogy jobban hatna, de túl sok mellékhatást is hozna magával. A remdesivir, melyet az ebola kezeléséből emeltek a koronavírus terápiás megoldásai közé, az osztódás késleltetésével tud segíteni, de a klinikai kísérletek nem tudták bizonyítani azt, hogy hatékony lenne. A túlélők körében rövidebb lefolyásúvá tette a betegséget, de mégsem az a szer, amire vártunk.

Persze a fenti gyógyszerek nem is a SARS-CoV-2-re specializálódtak. Tavaly ugyanakkor

a Pfizer és a BioNTech közösen azonosította PF-00835231 elnevezésű molekulát, amely képes blokkolni a 3CLpro enzimet.

A PF-00835231 remdesivirrel együtt és anélkül használva is több koronavírus, közte a SARS-CoV-2 szaporodását gátolni tudta laborkörülmények közt és állatokban is.

Idén elkészülhet

A Pfizer injekció és tabletta formájában is megkezdte a humán kísérleteket proteázinhibitorával. A márciusban kezdett kísérletek sikere esetén évek helyett hónapok alatt lefuthat a klinikai tesztek második és harmadik fázisa, és akár az év végére elkészülhetnek a gyógyszerek, melyek nemcsak kezelik, de meg is előzhetik a betegség kialakulását. Ez egyelőre nagy ígéret, de az első eredmények nagyon biztatók.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×