Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
308
bux:
138193.15
2026. június 19. péntek Gyárfás
Világűr, 2018. szeptember 26.A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő német Alexander Gerst űrhajós Flickr-oldala által 2018. szeptember 26-án közreadott kép a Trami névre keresztelt szupertájfunról szeptember 25-én. Az ötös erősségű trópusi ciklon várhatóan szeptember 30-án éri el Japán és Tajvan térségét. (MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst)
Nyitókép: MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst

Meglepő, hogy mit küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Fontos kutatásokat modellezhetnek a tintahalak.

Tintahalbébiket küld az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyeknek fontos szerepe lesz az űrutazás hatásainak vizsgálatában - számolt be róla.

Az amerikai űrkutatási hivatal több mint száz apró tintahalat és ötezer mikroszkopikus állatot indít útnak magyar idő szerint az esti órákban az űrállomásra. Az élőlények és a kutatáshoz szükséges eszközök a Space X Falcon 9 rakétájával érnek célba. A kísérletekkel az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson.

A 128 tintahalbébit azért választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez.

A NASA szerint a kísérlet segíthet olyan védelmi intézkedések kidolgozásában, amelyek biztosíthatják, hogy az űrhajósok a hosszú űrmissziók során egészségesek maradjanak.

"Az állatok és az emberek is a mikrobákra támaszkodnak az egészséges emésztőrendszer és immunrendszer fenntartása érdekében. Nem teljesen értjük, hogy az űrrepülés hogyan változtatja meg ezeket a jótékony kölcsönhatásokat" - mondta Jamie Foster, a kísérlet vezető kutatója. Mint hozzátette: a tintahalakkal ezeket az egészséggel kapcsolatos fontos kutatásokat modellezhetik.

A tintahalakat a Földre való visszatérésük előtt lefagyasztják majd.

Az űrállomásra küldött 5000 mikroszkopikus medveállatka jól viseli a szélsőséges körülményeket. Ez teszi őket tökéletesen alkalmassá annak tanulmányozására, hogy az élet hogyan reagál és alkalmazkodik egy ilyen extrém környezethez. A kutatók reményei szerint ezek az információk felhasználhatók az embereket az űrben érő stresszfaktorok megértéséhez.

"Az egyik dolog, amire nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy hogyan élnek és szaporodnak a medveállatkák ebben a környezetben, megtudhatunk-e valamit az általuk alkalmazott trükkökről, és azokat fel tudjuk-e használni az űrhajósok védelmére" - magyarázta Thomas Boothby, a kísérlet vezető kutatója. A tervezett kísérletek között szerepel annak vizsgálata is, hogy a robotkarok virtuális valóság segítségével távolról is működtethetők-e, valamint a környezeti hatásokat jobban tűrő gyapot előállításának tanulmányozása.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×