Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Nyitókép: Pixabay

Az inváziós fajoktól tanulhatunk a járványokról

A rovarok és egyes állatfajok inváziói sok rokon vonást mutatnak azzal, ahogyan egy fertőzés járvány esetén terjed: ebből tanulhatunk is.

Egyre gyakoribbak a biológiai inváziók, melyek során az ember állatokat, növényeket és mikroorganizmusokat juttat el azok által korábban nem lakott területekre a Földön. Ezek globális költsége évente legalább 118 milliárd fontot tesz ki. A Leedsi Egyetem kutatói azt mondják, az, ahogyan az invazív fajok bevesznek egy területet, kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan a járványok terjednek – írja a Phys.org.

A kutatás társszerzője, Alison M. Dunn, az egyetem biológiai karának ökológiaprofesszora azt mondja, sürgősen szükség van olyan integrált megközelítésre, amely figyelembe veszik az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészségét, hogy megelőzzük a jövőbeli világjárványokat és az invazív fajok terjedését a világon.

"A két tudományág közötti ismeretmegosztás javíthatja az invazív fajok és a fertőző betegségek, köztük a koronavírushoz hasonló világjárványok előrejelzését, megelőzését, kezelését és enyhítését"

– mondta.

Véleménye szerint a fajok inváziójának megelőzése megköveteli annak elemzését, hogy hogyan érkezik meg egy faj egy új régióba (elsődleges terjedés), és hogy hogyan terjed onnan tovább a környező régiókba (másodlagos terjedés). Ezt a megközelítést ugyanakkor az epidemiológia eddig nem használta fe, holott ismert, miszerint a a viselkedés, a jövedelem, a turizmus és a kereskedelem befolyásolhatja az átvitelt.

Az invazív rovarok terjesztik a legnagyobb mértékben az embert megfertőző organizmusokat. A tigrisszúnyog a kereskedelem révén minden lakott kontinensre eljutott, ez a faj felelős a dengue-láz, a sárgaláz, a nyugat-nílusi vírus és a chikungunya terjedéséért. Véleménye szerint a patogének épp úgy terjednek, mint az invazív fajok, csak még sokkal gyorsabban. Még az újra megjelenő őshonos betegségek, például a nyugat-afrikai ebola terjedési mintái is hasonlítanak az invazív fajokéhoz.

Montserrat Vilà professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint

a koronavírushoz hasonló járványok és a biológiai inváziók sok közös vonást mutatnak.

"Gyakran ugyanazok a globális változásokat előidéző tényezők kapcsolódnak hozzájuk és hasonló jellemzőket is mutatnak. Tanulmányunk részletesen áttekinti az inváziók és az emberi járványok tudományos megközelítései közötti párhuzamokat. Tekintettel az újonnan megjelenő fertőző kórokozók és biológiai inváziók világszerte növekvő arányára és a koronavírus okozta jelenlegi globális egészségügyi válságra, a biológiai biztonság ilyen jellegű integratív és interdiszciplináris megközelítésére soha nem volt még nagyobb szükség" – fogalmazott.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Varga Judit meteorológus: a hőség miatt emelkedik az ózonszint a talaj közelében

Varga Judit meteorológus: a hőség miatt emelkedik az ózonszint a talaj közelében

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is – derül ki a Másfélfok írásából. Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa az InfoRádióban elmondta, a magas ózonszint irritálhatja a légutakat és a szemet, csökkentheti a tüdőfunkciót, valamint súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket és asztmás tüneteket.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A háború legértelmetlenebb öngyilkos küldetése mutatja meg, mekkorát is hibázott valójában Donald Trump

A háború legértelmetlenebb öngyilkos küldetése mutatja meg, mekkorát is hibázott valójában Donald Trump

A Közel-Keletet lángba borító, globális piacokat lesokkoló iráni háborúban rengeteget hallunk az amerikai és izraeli légierők kiemelkedő teljesítményéről; sokat olvasni F-35-ös lopakodó vadászgépekről, Reaper drónokról, Hellfire-rakétákról és JDAM-ekről. A konfliktus egyik kevésbé ismert vonulata, hogy az iráni légierő is végrehajtott egy merész, pontosabban fogalmazva öngyilkos küldetést: március 2-án, hétfő reggel két iráni Szu-24-ös harcászati bombázó emelkedett a levegőbe és támadt rá Katarra. Az, hogy ezután pontosan mi történt, a mai napig nem teljesen tisztázott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×