Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
331.57
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Amerikából érkezett humán embrionális őssejt és százszorosan felnagyított mikroszkópikus képe látható a volt Országos Gyógyintézeti Központ kutató-fejlesztő részlegének őssejtkutatással foglalkozó laboratóriumában, amely jelenleg az Országos Vérellátó Szolgálaton belül, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával működik. A szöveti őssejtek felhasználása elsősorban a vérképző és az immunrendszer gyógyításában, de a csont és az ízületi betegségek eredményes kezelésében is várható. Az embrionális őssejtek valamennyi szövettípus létrehozására képesek, így például ritmusosan összehúzódó szívizomsejteket, de akár elágazó idegsejteket is termeltetnek belőlük a kutatók.
Nyitókép: Balaton József

Változtatnának az emberi embriók nevelésének korlátján

Egy nemzetközi tudóscsoport új irányelvei alapján az őssejtkutatás előtt álló évtizedes akadály hárulhat el. A kutatóknak engedélyeznék, hogy korlátozott körülmények között a laboratóriumban hosszabb ideig neveljenek emberi embriókat.

Az emberi embriók laboratóriumi vizsgálatát az úgynevezett "14 napos szabály", egy nemzetközi etikai szabvány korlátozza, amely évtizedek óta létezik, és többek között Nagy-Britannia és Ausztrália törvénybe is iktatta. Ennek értelmében a tudósok nem nevelhettek laboratóriumban emberi embriót 14 napnál tovább.

Míg egyes kutatók a szabály felülvizsgálatát támogatják, hogy tovább tnulmányozhassák a fejlődési folyamatot, az ellenzők azt mondják, hogy az ilyen kísérletek morális gátakat feszegetnek, és nem világos, hogy a változtatással hogyan lehetne a kutatást előremozdítani.

Az eddigi határ megakadályozta az embriófejlődés kritikus periódusának tanulmányozását, általában 14 és 28 nap között - mondta Robin Lovell-Badge, a londoni Crick Intézet őssejtszakértője, az új irányelvek megfogalmazásán dolgozó csoport elnöke.

"Úgy véljük, hogy sok veleszületett rendellenesség alakul ki meglehetősen korán, ebben az időszakban. Azáltal, hogy jobban megismerjük ezt a korai szakaszt, talán lehetővé válik számunkra, hogy olyan egyszerű eljárásokat dolgozzunk ki, amelyekkel csökkenthetjük a szenvedés mértékét" - magyarázta a tudós.

Legutóbb 2016-ban frissítette az iránymutatásokat a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság, amelynek szabványait az országok, az orvosi folyóiratok és a kutatók is követik. Ez az iránymutatás azonban nem határozta meg, hogy mennyi ideig lehet embriókat tenyészteni. Mint Lovell-Badge elmondta, Angliában ahhoz, hogy két hétnél hosszabb ideig lehessen nevelni az embriókat, az ilyen kutatásokat szabályozó törvényt kellene megváltoztatni.

Az új tervezet kidolgozásában közreműködő Kathy Niakan, a Cambridge-i Egyetem tudósa kiemelte, hogy az új irányelvek nem jelentenek zöld utat a tudósok számára az emberi embriók felhasználásának kiterjesztésére, mivel ez felelőtlenség lenne.

Niakan szerint nyilvános párbeszédet kell folytatni a tudósok, a szabályozó hatóságok, a finanszírozók és a nyilvánosság részvételével, hogy megvitassák a lehetséges ellenérveket. Mint mondta: széleskörű társadalmi támogatásra van szükség a munka megkezdése előtt, emellett az országok egy szakbizottság felügyeletét is igénybe vehetnék a kutatás tudományos jelentőségének mérlegelésére.

Marcy Darnovsky, a Genetika és Társadalom Központ ügyvezető igazgatója szerint még mindig hiányzik az új irányelvek tudományos indoklása. Egyúttal aggodalmait hangoztatta amiatt, hogy az irányelvek nem szabnak határt annak, hogy meddig nevelhető kísérleti laboratóriumban az emberi embrió.

Az irányelvek egyelőre megtiltanak minden olyan genetikai szerkesztést, ami átörökíthető lenne a jövő generációkra. Tiltják továbbá az emberi klónozást, az emberi sejtek átültetését állati méhbe, valamint az ember-állat kimérák létrehozását, mondván, hogy az ilyen kísérletek tudományosan nem indokolhatók és etikai szempontból aggályosak.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×