Infostart.hu
eur:
386.99
usd:
329.04
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
North Pole 2011. október 6.Az Alfred Wegener sarkividéki és tengeri kutatóintézet által 2011. október 6-án közreadott, dátummegjelölés nélküli légi felvételen a Polarstern nevű kutatóhajó halad a Sarki-tengeren. A kutatók megállapítása szerint az Északi-sark közelében a korábbi vastag, többéves jégtakaró helyett legtöbb helyen vékony, egyéves darabok találhatók. (MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks)
Nyitókép: MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks

Égető probléma: senki nem gondolta volna, hogy így melegszik az Északi-sarkvidék

Eddig azt hitték, hogy a globális átlag kétszeresével emelkedik a hőmérséklet az északi pólus vidékén, most kiderült, hogy a háromszorosával.

Az eddig becsültnél gyorsabban, a világátlagot háromszor meghaladó tempóban melegszik az Északi-sarkvidék – közölte az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) a sarkvidékkel határos országok minisztereinek eheti reykjavíki tanácskozása, az Arktiszi Tanács ülése alkalmából.

Az AMAP, az Arktiszi Tanács tromsői székhelyű munkacsoportja jelentése szerint a térség átlaghőmérséklete 3,1 fokkal emelkedett 1971 és 2019 között, vagyis háromszor nagyobb mértékben, mint az 1 fokos világátlag, és jobban, mint arra korábbi becsléseiben számított az AMAP. Az újabb megfigyelések szerint a térségben gyors és átfogó változások mennek végbe, amelyeknek hatásai messze a térségen kívül is érezhetők – közölték a kutatók.

A tengerjég olvadása, a gleccserek visszaszorulása és a hótakaró vékonyodása például korábban elraktározott káros anyagokat szabadít fel. Még ha sok, a környezetre káros anyag szintje csökkenőben is van az Arktiszon,

egyes anyagok, köztük a higany, fenyegetést jelentenek az emberekre és az állatokra. A régió növekvő problémájává kezd válni a mikroműanyag is,

amely egyaránt megtalálható a hóban, a jégben, a tengervízben, az óceáni üledékben és a sarkvidéki partokon – áll a jelentésben.

Az AMAP kutatói szerint a legcsekélyebb légköri felmelegedés is hatással van a térségre: ha például a globális átlaghőmérséklet nem a párizsi klímaegyezményben megszabott 1,5 százalékkal, hanem 2 százalékkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, tízszeresére növekszik annak valószínűsége, hogy nyaranta teljesen elolvad az Északi-sarkvidék jégtakarója, mielőtt a téli szezonban újra befagyna.

A munkacsoport előző, 2019-es jelentése még csak "a világátlag több mint kétszeresére" becsülte az északi-sarkvidéki felmelegedés mértékét. A legfrissebb prognózis szerint a régió átlaghőmérséklete 3,3-10 fokkal emelkedik az évszázad végéig az 1985 és 2014 közötti évek átlagához képest, attól függően, hogyan alakul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A legtöbb emissziós forgatókönyv szerint

már 2050 előtt számítani kell arra, hogy teljesen elolvad nyárra az arktiszi jégsapka.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de „ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez” – minderről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×