Március 11-én, szerdán az európai bővítés stratégiájáról szóló jelentésről szavazott az Európai Parlament, amit végül 385 szavazattal, 147 ellenében és 98 tartózkodás mellett fogadtak el.
Ebben a jogi kötőerővel nem rendelkező állásfoglalásban az EP-képviselők többek között az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozták, mivel az szerintük a jelenlegi geopolitikai helyzetben erősíti az EU biztonságát, és szerintük a bővítés elmaradásának költségei meghaladják a folyamat befejezésének költségeit.
Az EP elutasítja a gyorsított csatlakozást, mivel az a folyamat integritását veszélyezteti
– írja az Index.
Mint fogalmaznak, a csatlakozásnak továbbra is érdemalapúnak és visszafordítható folyamatnak kell maradnia, és minden egyes csatlakozni kívánó országnak teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat, valamint az uniós értékek és alapelvek tekintetében nem lehet megkerülni a szabályokat.
A most elfogadott jelentésében ezenkívül az EP megjegyzi, egyetlen országot sem szabad összekapcsolni egy másikkal, illetve egy csomag részeként kezelni.
Az Európai Parlament azt is hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és alapelvek esetében nem lehet lerövidíteni az utat.
Mint az EP is írja a jelentésében, a jogállamiság, a demokratikus reformok, a média szabadsága, a kisebbségek jogai, a bírói függetlenség és a korrupció elleni küzdelem továbbra is a bővítési folyamat előterében kell maradjon, a civil társadalom folyamatos támogatásával együtt.
A jelentést a magyar EP-képviselők közül a szavazás jegyzőkönyve szerint mindössze a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazta meg, míg a Mi Hazánk egy, valamint a Fidesz–KDNP 11 EP-képviselője közül hatan azt ellenezték – olvasható az Index cikkében.
A szavazástól a kormánypárti képviselők közül öt EP-képviselő, valamint a Tisza Párt héttagú delegációja távolmaradt.
