Az iráni Forradalmi Gárda közölte: ha az Egyesült Államok és Izrael folytatja Irán elleni támadásait, teljesen elzárja a térségből induló olajszállításokat. A Perzsa-öbölből induló olajszállítmányok túlnyomó része a Hormuzi-szoroson keresztül jut ki a nyílt tengerre, ez a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonala. Itt halad át ugyanis a tengeri úton szállított kőolaj harmada.

A szállítások elmaradása leginkább az ázsiai országokat, elsősorban is Indiát, Kínát, Japánt és Dél-Koreát érinti.

A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúdi Aramco arra figyelmeztetett, hogy a vízi út lezárása katasztrofális következményekkel járhat a globális olajpiac számára. A vállalat vezérigazgatója, Amin Nasszer szerint „minél tovább tart a fennakadás, annál súlyosabbak lesznek a világgazdaságra gyakorolt hatások”. Bár a múltban is előfordultak zavarok, ez messze a „legsúlyosabb válság”, amellyel a régió olaj- és gázipara valaha szembesült – fogalmazott.

Éppen a korábbi bizonytalanságok miatt Szaúd-Arábia – mint a világ legnagyobb olajexportőre – alaposan kibővítette a még 1982-ben épített kelet-nyugati olajvezetékének kapacitását. Ma már akár napi 7 millió hordónyit is lehet ezen a csövön eljuttatni a Perzsa-Öböl térségéből a Vörös-tenger partján lévő Janbu és Rabig kikötőjébe. Mivel ez nagyjából megegyezik a sivatagi királyság napi olajexportjának mennyiségével, első látásra megfelelő kerülőutat jelenthetne.

Csakhogy a szaúdi olajszállítások döntő részben Ázsiába irányulnak, ahova a legrövidebb tengeri útvonal mégiscsak a Hormuzi-szoroson keresztül vezet. De nem csak a hosszabb szállítás jelent gondot, hanem az is, hogy a hajóknak a Vörös-tengerről ki kell jutniuk az Indiai-óceánra és ehhez át kell haladniuk a Bab-el-Mandeb-szoroson, vagy ahogy a tengerészek hívják: Könnyek Kapuján. De ennek északi oldalán az a Jemen található, amelynek nagy részét az Irán által támogatott vallási szélsőségesek húszik uralják. Márpedig ők korábban már többször is rátámadtak szaúdi olajszállító hajókra, aminek az lett az eredménye, hogy az arab ország teljesen leállította a tankereit.

A video of an attack on an oil tanker by Yemeni Houthis using an uncrewed boat has appeared online

Earlier, the U.S. Central Command reported that the strike caused fires on the ship and seriously injured one sailor, who was taken to a neighboring ship for medical treatment.… pic.twitter.com/3yPXvhsUCO

— NEXTA (@nexta_tv) July 17, 2024

A másik gond a Petroline-nek is nevezett 1200 kilométer hosszú olajvezetékkel, hogy a húszik ezt is többször megtámadták Drónokkal mértek rá olyan csapásokat, amik miatt napokra le kellett állítani az olajszállítást. Így sem a vezetéken történő szállítás, sem pedig a hajózás nem elég biztonságos ahhoz, hogy kiválthassa a Hormuzi-szoroson keresztüli olajexportot.

WILD FOOTAGE

The Houthi terrorist group released a video showing the moment they targeted the Greek merchant ship MV Tutur in the Red Sea. That boat has since sunk.

I can’t believe this is real. @Sa_miliitary pic.twitter.com/q09g7xzqmg

— Open Source Intel (@Osint613) June 19, 2024

Nincs sokkal jobb a helyzetben a világ ötödik legnagyobb olajellátója, az Egyesült Arab Emirségek (EAE) sem. A 2012-től üzemelő Abu-Dzabi Nyersolajvezeték (Abu Dhabi Crude Oil Pipeline – ADCOP) ugyanis közel van Iránhoz, így a Forradalmi Gárda rakétákkal, vagy drónokkal bármikor lecsaphat rá. Ráadásul a kapacitása is csak napi 1,5-1,9 millió hordó, ami még a fele sem az ország teljes exportjának, ami nagyrészt ugyancsak a Hormuzi-szoroson keresztül bonyolódik.

A szaúdi és az abu-dzabi-i kivitel akadályozása súlyos helyzetet teremt Ázsiában. Nem csoda, hogy a vásárlók máris versengenek az olajért.

Pár napja Dél-Koreának sikerült lekötnie 6 millió hordónyit az Emírségek kiviteléből, ami azért létfontosságú, mert az ország teljes egészében behozatalra szorul. Enélkül a dél-koreai gazdaság gyakorlatilag összeomolna. Mindenesetre a drámaian beszűkült kínálat miatt rakétasebességgel emelkednek az üzemanyag árak Ázsiában is. Ezt pedig megsínyli majd az indiai és a kínai gazdaság is, ami aztán károsan hathat Európa gazdaságára.