eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel a marsjáró robotkarjairól és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. május 19-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra.
Nyitókép: MTI/AP/CNSA

Kína már a Marson, képek, videók is bizonyítják

Kína a világon harmadik országként küldött űrszondát a Marsra. Két fotót és két videót küldött marsjárójának a vörös bolygó felszínén való múlt hétvégi landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda.

Tíz hónappal az után, hogy útnak indult a kínai Tienven-1 űrszonda, az űreszköz leszállóegysége sikeres landolást hajtott végre május 15-én a Marson.

  • Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette. A felvételen látszik, hogy a leszállóegységről egy rámpa nyúlik le a Mars felszínére.
  • A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette. A marsjáró napelemei és antennája csukva vannak a képen, amelyen jól látható a bolygó vörös felszíne.
  • A videofelvételek egyike azt örökíti meg, ahogy a leszállóegység és a marsjáró levált a szondáról landoláskor.

Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.

A NASA öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.

A Zhurongnak az Utopia Planitia síkságon kell majd dolgoznia, a tervek szerint három földi hónapon, azaz 90 solon – marsi napon – keresztül. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×