Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és a Csu-Zsung marsjáró által készített felvétel a marsjáró robotkarjairól és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. május 19-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra.
Nyitókép: MTI/AP/CNSA

Kína már a Marson, képek, videók is bizonyítják

Kína a világon harmadik országként küldött űrszondát a Marsra. Két fotót és két videót küldött marsjárójának a vörös bolygó felszínén való múlt hétvégi landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda.

Tíz hónappal az után, hogy útnak indult a kínai Tienven-1 űrszonda, az űreszköz leszállóegysége sikeres landolást hajtott végre május 15-én a Marson.

  • Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette. A felvételen látszik, hogy a leszállóegységről egy rámpa nyúlik le a Mars felszínére.
  • A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette. A marsjáró napelemei és antennája csukva vannak a képen, amelyen jól látható a bolygó vörös felszíne.
  • A videofelvételek egyike azt örökíti meg, ahogy a leszállóegység és a marsjáró levált a szondáról landoláskor.

Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.

A NASA öt évvel ezelőtt közölte, hogy nagy mennyiségű felszín alatti jeget talált az Utopia Planitia környékén. Nagyjából annyi víz rejtőzik ott fagyott állapotban, mint az egyesült államokbeli Felső-tóban.

A Zhurongnak az Utopia Planitia síkságon kell majd dolgoznia, a tervek szerint három földi hónapon, azaz 90 solon – marsi napon – keresztül. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.

Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.

A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×