Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
321.26
bux:
130785.28
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcináját adják be egy asszonynak a svájci Morges kórházában kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

Túl az egymilliárd oltáson: így osztozott rajta a világ

Négy hónap alatt sikerült elérni ezt a számot, a tudósok szerint a következő egymilliárd fő beoltása még gyorsabb ütemben lesz elérhető.

Hihetetlen sebességgel zajló immunizációs kampányoknak köszönhetően mindössze négy hónappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyezte az első kísérleti, koronavírus elleni oltóanyagokat, és az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia világelsőkként kezdték el oltani lakosaikat, elértünk egymilliárd beadott adagig. A magas szám örömre ad okot, az oltáseloszlás egyenetlensége azonban komoly problémákra mutat rá a Nature cikke szerint.

"Ez példátlan eredmény. Senki sem hitte, hogy egy új vírus azonosítását követő 16 hónapon belül világszerte egymilliárd embert oltunk be különböző országokban gyártott, eltérő vakcinákkal, különböző platformok felhasználásával" - mondja Soumya Swaminathan, a WHO genfi vezető tudósa.

Április 27-i adatok szerint a beadott dózisok száma elérte az 1,06 milliárd milliárdot:

570 millió ember részesült ezek által immunizációban, ami a Föld 7,79 milliárdos lakosságának 7,3 százalékát jelenti.

Ők legalább egy adagot kaptak már valamiféle vakcinából. A kutatók szerint ugyanakkor legalább a lakosság 75 százalékát kell beoltani ahhoz, hogy a járványt kontroll alá tudjuk vonni.

A cél elérését nehezíti az oltások egyenlőtlen eloszlása. Ahogyan az a fenti, frissülő táblázatból is kiderül, a beadott dózisok közel felét Kínában és az Egyesült Államokban élők kapták meg, a beadott oltásmennyiség háromnegyede pedig tíz országhoz köthető. A teljes afrikai kontinens csak a védőoltások 2 százalékával gazdálkodhatott.

Peter Hotez, a Houstonban található Baylor College of Medicine oltóanyag-kutatója szerint a magas jövedelmű országok is érdeke, hogy a világjárványt legyőzzék - ehhez viszont áldozatokat kell hozniuk.

"Nem lehet biztonságot úgy elérni, hogy kevesebb mint egy tucat ország van teljesen beoltva"

– mondta. "Az életek megmentése és a világgazdaság helyreállítása szempontjából olyan helyeken, mint Mianmar és Pápua Új-Guinea, is sikerekre van szükség legyünk" - fogalmazott a szakértő.

A magasan oltott nemzeteken belül is tapasztalhatók egyenlőtlenségek – Nagy-Britanniában 1,1 millió kórházban kezelt 80 év fölötti ember közül a fehér bőrűek esetében 42,5 százalék volt az oltottak aránya, míg a fekete bőrűek közül csak 20,5 százalék.

"A lakosság egy részét beoltani nem hatékony stratégia, sebezhetővé tesz bennünket az új változatokkal szemben" – figyelmeztet Krishna Udayakumar, az észak-karolinai Durhamban található Duke Global Health Institute innovációs igazgatóhelyettese.

"Egy világjárványra csak globális válaszlépésekkel lehet reagálni."

A vakcinagyártók igyekeznek növelni a termelést, hogy megfeleljenek a keresletnek, de ez még 6-12 hónapot vehet igénybe véleménye szerint. Ezzel együtt is valószínűleg sokkal gyorsabban elérjük a kétmilliárdos határt, mint az első milliárdot.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×