Évfordulók, egy monopólium megszakadása és a nagyhatalmak között most fújó hidegebb szelek mind valamekkora szerepet játszhattak abban, hogy bejelentette Jurij Boriszov helyettes miniszterelnök, hogy Oroszország 2025 után kilép a Nemzetközi Űrállomás projektjéből – mondta az InfoRádióban Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
Az évfordulók közé sorolta, hogy nemrégiben volt Jurij Gagarin első űrutazásának a hatvanadik évfordulója, és a Mir, az utolsó nagy orosz önálló űrállomás húsz évvel ezelőtt, 2001 márciusában semmisült meg a Föld légkörébe visszaérve.
"Az ilyen szimbolikus erejű évfordulók mind-mind emlékeztetik az orosz döntéshozókat, hogy van nekik űrkutatásuk"
– mondta, és hozzátette, tavaly, amikor a Space-X megjelent a piacon mint embereket a Nemzetközi Űrállomásra szállítani képes amerikai privát cég, megszűnt egy nagyon fontos monopóliuma az orosz űrkutatásnak, hiszen az elmúlt tíz évben, mióta leállították az amerikaiak az űrsiklóprogramot, kizárólag a Szojuz-rakétákkal voltak képesek emberek följutni az űrállomásra.
Kiss László szerint lehet a lépés mögött egyfajta erőfitogtatás is, hogy önállóan is képesek eredményes projektekre az űrben, de szerinte nem ez a fő szempont.
"Az is szerepet játszhat, hogy a Nemzetközi Űrállomásnak valójában rég lejárt a szavatossága.
Senki nem gondolta azt, hogy ilyen hosszú ideig működni fog,
és 2024-2025 fordulóján a jelenlegi működő egységek ténylegesen közel jutnak a stabilitásuk határához" – hívta fel a figyelmet a szakember, de hozzátette, vélhetően 2030 előtt nem lesz már pályáról letérítés, és lehet, hogy nem égetik el a Föld légkörében, mint a Mirt, hanem esetleg magasabb pályára küldik. Most 400 kilométeres magasságban kering, ahol a Föld légköre folyamatosan lassítja és ezért közeledik a Földhöz, emiatt folyamatosan pályamódosításokra van szükség. Ha távolabbra kerül, és akkor még tovább kitolható az élettartama.
Kiss László úgy látja, még egy fontos tényező van: a Nemzetközi Űrállomás az emberiség valaha készült legdrágább eszköze. "Ma már olcsóbbnak számít ott fenn tölteni egy napot, mint korábban, nagyjából felére esett az ára, de még így is egy nap egy embernek nagyságrendileg 7-8 millió dollárba kerül.
Ez egy hatalmas nagy pénznyelő"
– mondta.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója úgy véli, hogy mivel a két legtapasztaltabb űrügynökség a NASA és a Roszkoszmosz, ha a szakértőket kivonják a nemzetközi együttműködésből, annak nyilván kárát látja. Az Európai Űrügynökség is a Roszkozmosszal dolgozik, az űrhajósok kiképzését is az oroszok végzik.
"Minden mindennel összefügg, és mivel ezek nagyon drága játékszerek, a nemzetközi együttműködést, ha más nem, a gazdasági nehézségek előbb-utóbb szerintem ki fogják újra kényszeríteni" – vélekedett Kiss László.