Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Tüntetők tiltakoznak a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett kijárási tilalom miatt Eindhovenben 2021. január 24-én. Hollandiában országszerte tüntető csoportok gyűltek össze annak ellenére, hogy minden fajta csoportos gyülekezést betiltottak a hatóságok. A rendőrök több mint 200 embert őrizetbe vettek.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Rob Engelaar

Szócska Miklós: szerencse, hogy a koronavírus terjedt el

A Semmelweis Egyetem dékánja szerint bármikor mutálódhat valamilyen vírus és jöhet az újabb világjárvány.

Szerencse, hogy a Covid-19 terjedt el az egész világban és nem egy ebolához hasonló erőszakos gyilkos kór – idézi a Népszava Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkárnak a Milton Friedman Egyetem koronavírus-járvány társadalmi hatásaival foglalkozó online konferenciáján elmondott beszédét.

A Semmelweis Egyetem egészségügyi közszolgálati karának dékánja úgy látja, a járványügyi szakemberek és a kormányok sem voltak felkészülve egy évvel ezelőtt egy világméretű járvány kezelésére. Az ok az elkényelmesedés szerinte, mert csak elméletben foglalkoztak azzal, hogy törvényszerű egy fertőzés elterjedése az egész Földön. A koronavírus-járvány viszont jelentős innovációs teljesítménnyel reagáltak. Szócska Miklós kiemelte, hogy Magyarországon elkészült egy vezetői információs rendszer, a tavasszal például a zárlat bevezetése után a kormány a kilencmillió magyar mobiltelefon cellainformációiból tudta meg, hogy tömegek költöztek vidéki nyaralóikba, ezért tolta át a további lezárások felelősségét a polgármesterekre.

Szócska Miklós szerint

nem tudható, mikor mutálódik a korona vagy valamelyik más vírus.

Örkény Antal, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója a járvány okozta társadalmi változásokat elemezte: átalakult az időgazdálkodásunk, térben beszűkült a mozgásunk, gyanakvók lettünk a személyes kapcsolatainkban, felszínre kerültek a konfliktusok, nőtt a családon belüli erőszak, kollektív szorongást élünk meg. Szerinte a társadalmi egyenlőtlenségeket elmélyítette ez az időszak, a kiszolgáltatottabb rétegek még kiszolgáltatottabbá váltak, erre a digitális szakadék csak ráerősített.

Úgy látja, az állam szerepe meghatározóbbá vált, az egyén meg kiszolgáltatottabbá. Kiemelte,

a járvány ugyan globális, de a védekezés megszervezése a nemzetállamok feladata maradt, ami törvényszerűen vezet a bezárkózáshoz

és a nacionalizmus felerősödéséhez.

Krekó Péter, az ELTE oktatója, a Political Capital vezetője innen folytatta: szerinte a legfontosabb, hogy a kormány elnyeri-e az emberek bizalmát. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyarok a politikusokban nem, de az orvosokban bíznak. Az összeesküvés-elméletek hatását elemezve kitért a látványos brit oltási eredményekre, amelyek mögött az áll, hogy a londoni kormányt külön szakértői csapat segítette a rémhírek megcáfolásában, az érveket népszerű emberek is hangoztatták. A kampány elérte, hogy a korábban vakcinaellenes briteknél ma a legalacsonyabb az oltás elutasítása.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×