Infostart.hu
eur:
363.35
usd:
314.61
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Tüntetők tiltakoznak a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett kijárási tilalom miatt Eindhovenben 2021. január 24-én. Hollandiában országszerte tüntető csoportok gyűltek össze annak ellenére, hogy minden fajta csoportos gyülekezést betiltottak a hatóságok. A rendőrök több mint 200 embert őrizetbe vettek.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Rob Engelaar

Szócska Miklós: szerencse, hogy a koronavírus terjedt el

A Semmelweis Egyetem dékánja szerint bármikor mutálódhat valamilyen vírus és jöhet az újabb világjárvány.

Szerencse, hogy a Covid-19 terjedt el az egész világban és nem egy ebolához hasonló erőszakos gyilkos kór – idézi a Népszava Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkárnak a Milton Friedman Egyetem koronavírus-járvány társadalmi hatásaival foglalkozó online konferenciáján elmondott beszédét.

A Semmelweis Egyetem egészségügyi közszolgálati karának dékánja úgy látja, a járványügyi szakemberek és a kormányok sem voltak felkészülve egy évvel ezelőtt egy világméretű járvány kezelésére. Az ok az elkényelmesedés szerinte, mert csak elméletben foglalkoztak azzal, hogy törvényszerű egy fertőzés elterjedése az egész Földön. A koronavírus-járvány viszont jelentős innovációs teljesítménnyel reagáltak. Szócska Miklós kiemelte, hogy Magyarországon elkészült egy vezetői információs rendszer, a tavasszal például a zárlat bevezetése után a kormány a kilencmillió magyar mobiltelefon cellainformációiból tudta meg, hogy tömegek költöztek vidéki nyaralóikba, ezért tolta át a további lezárások felelősségét a polgármesterekre.

Szócska Miklós szerint

nem tudható, mikor mutálódik a korona vagy valamelyik más vírus.

Örkény Antal, az ELTE társadalomtudományi karának oktatója a járvány okozta társadalmi változásokat elemezte: átalakult az időgazdálkodásunk, térben beszűkült a mozgásunk, gyanakvók lettünk a személyes kapcsolatainkban, felszínre kerültek a konfliktusok, nőtt a családon belüli erőszak, kollektív szorongást élünk meg. Szerinte a társadalmi egyenlőtlenségeket elmélyítette ez az időszak, a kiszolgáltatottabb rétegek még kiszolgáltatottabbá váltak, erre a digitális szakadék csak ráerősített.

Úgy látja, az állam szerepe meghatározóbbá vált, az egyén meg kiszolgáltatottabbá. Kiemelte,

a járvány ugyan globális, de a védekezés megszervezése a nemzetállamok feladata maradt, ami törvényszerűen vezet a bezárkózáshoz

és a nacionalizmus felerősödéséhez.

Krekó Péter, az ELTE oktatója, a Political Capital vezetője innen folytatta: szerinte a legfontosabb, hogy a kormány elnyeri-e az emberek bizalmát. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyarok a politikusokban nem, de az orvosokban bíznak. Az összeesküvés-elméletek hatását elemezve kitért a látványos brit oltási eredményekre, amelyek mögött az áll, hogy a londoni kormányt külön szakértői csapat segítette a rémhírek megcáfolásában, az érveket népszerű emberek is hangoztatták. A kampány elérte, hogy a korábban vakcinaellenes briteknél ma a legalacsonyabb az oltás elutasítása.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Hétfőn és kedden kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a sűrű hetet, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

A barbárság korszakának vége lehet Magyarországon

John Stuart Mill már 1848-ban a „barbárság” maradványának tartotta a nemzeti valutákat, és a magyar gazdaságtörténet lassan őt igazolja. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy Magyarország nem tudott élni az önálló valutával, a független monetáris politika sokszor nem megvédett minket, hanem elmélyítette a válságokat. Ma, amikor egy új gazdaságpolitikai irány alapján megnyílt az út az euró felé, az EU-párti fordulat és a csatlakozási szándék a legfőbb geopolitikai horgonyunkká lépett elő. Az optimális valutaövezetek elmélete azonban rámutat a folyamat kockázataira is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×