Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: pixabay

A Twitter már "kukorékolt" a koronavírus-járvány hajnalán, de a világ aludt tovább

Pofonegyszerű módszerrel, de elképesztően munkaigényes kutatást folytatott le a Calabriai Egyetem tudóscsoportja. Azt nézték át, a mostani járvány tüneteit hányan és mikor tapasztalták Európában - a közösségi médiában is látható módon.

A koronavírus-járvány egy évvel ezelőtti kirobbanása előtt már megjelentek a Covid tünetei, legalábbis erre derített fényt olasz kutatók tanulmánya, amely azt próbálta kideríteni, jelen voltak-e a Twitteren a tünetekről szóló egyedi beszámolók.

Furcsa dolgokra bukkantak, ugyanis - mint a HVG cikkéből kiderül - tavaly ilyenkor, amikor "papíron" még nem volt Európában jelen az új koronavírus, európai emberek a szokásosnál jóval többet írtak száraz köhögésről, légúti betegségekről.

A kutatás hét európai ország 570 ezer felhasználójának több mint 890 ezer tweetjét nézte át a pneumonia (tüdőgyulladás) szóra keresve, és a találatokat összehasonlították a korábbi eredményekkel, hat évre visszamenően.

2019-2020-ra a növekedés szignifikáns volt.

Az eredmény láttán a kutatást megismételték a mostani világjárvány más tüneteire történt kereséssel is, és hasonló eredményre jutottak - elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is.

A Calabriai Egyetem kutatói ezért úgy vélik, a közösségi média hatékony eszköz lehet egy új járvány kiindulásának felderítésében, de akár az alakulásának nyomon követésében is.

A szakemberek a Scientific Reports tudományos folyóiratban tették közzé az észrevételeiket.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×