Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.48
bux:
146391.81
2026. november 16. hétfő Ödön
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

Oltóanyagok keverése, a második oltás késleltetése: ez a magyarázat

Az Egyesült Királyságban amellett, hogy a koronavírus elleni oltások második adagjának beadási időpontját a kitolják az ajánlott legfeljebb hat héthez képest, a különböző gyártóktól származó vakcinák "keverését" is engedélyezik - itt a magyarázat, miért tesznek így.

Nemzetközi aggodalom kíséri a britek döntését, miszerint akár 12 hét is eltelhet a koronavírus ellen országukban elérhető vakcinák beadási időpontja közt, ráadásul az egyik gyártótól származó kezdőadag után a másik gyártó vakcinájával is befejezhetik az oltási sort.

A döntések mögött tudományos magyarázat áll, a The Guardian összeállítása az okokra világít rá.

Lesz második adag is

A kezdeti terv az volt, hogy a gyártói ajánlást követve három hét különbséggel adják be az oltásokat, a Védőoltási és Immunizációs Bizottsága (JCVI) azonban a fertőzések növekvő száma és a gyorsabban terjedő variáns megjelenésének hatására kezdett számolni. Arra jutottak,

nagy valószínűséggel komolyabb közegészségügyi haszna van

rövid távon annak, ha többen kapnak első adagot, és csak 12 hét múlva - amikor már feltehetően nagyobb mennyiségű vakcina áll rendelkezésre - következik a második oltás. A módszertől azt remélik, a halálozások száma is csökken.

Ezt a döntést Tony Blair volt miniszterelnök javaslatához hasonlítják sokan - az ország egykori vezetője azt indítványozta, hogy mindenki kapjon egy adagot az oltásból. A JCVI ugyanakkor kiemeli: az ő tervük szerint mindenki meg fogja kapni a második adagot is, csak később, mint eredetileg tervezték. Ez az emlékeztető oltás a remények szerint megerősíti és hosszabb távúvá teszi az első adag hatását.

Nem kutatták a hatékonyságot

Jogos ugyanakkor az aggály abból a szempontból, hogy nem tesztelték, mi történik, ha ennyire sok idő telik el két oltás között - ahogyan azt sem, mi lesz, ha valaki az első adagot a Pfizer és a BioNTech, a másodikat pedig az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem szeréből kapja, vagy épp fordítva. Utóbbit csak különleges esetben javasolja maga a JCVI is.

A legnagyobb rizikófaktort az jelenti, hogy ha három helyett tizenkét hét telik el a két oltás között, az immunitás szintje annyira csökkenhet, hogy a már egy adaggal oltottak is megfertőződhetnek koronavírussal - igaz, ez a rizikó még mindig kisebb, mintha egyáltalán nem kaptak volna oltást. A Brit Immunológusok Társasága ugyanakkor úgy vélekedik, a második oltás időpontjának 8-9 héttel történő kitolása nem valószínű, hogy változtat a hatékonyságon.

Így vélekedhet Kanada és Németország is, akik fontolgatnak hasonló döntéseket, míg a dánok már be is jelentették, hogy hat hetes különbséggel oltanák be állampolgáraikat.

A tüskefehérje a kulcs

A különböző gyártóktól származó, különböző működési elvű oltások vakcináción belül történő keverésével sem foglalkozott még kutatás. Az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett vakcinája és a Gamaleja Intézet Szputnyik V védőoltásának vegyes beadását kutatják azonban, a feltételezések szerint ezek egymás utáni adása erősebb védelmet jelenthet.

Szigorúan elméleti síkon vizsgálva a kérdést, a különböző gyártóktól származó védőoltások keverésének működnie kell, mivel mind a tüskefehérjén alapszanak, még ha másként is működnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×