Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pexels

Magyar expedíciót díjazott klímakutatásáért Chile

A Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Program elindítói, Nagy Balázs és Heiling Zsolt munkájuk elismeréseképp a Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat vehették át Chile magyarországi nagykövetétől.

Nagy Balázs és Heiling Zsolt 2010-ben indította el a Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Programot Chilében az Atacama-sivatagban, a Föld legmagasabb 6893 méteres, szunnyadó tűzhányóján. A vulkánon elhelyezett műszereik nyolcadik éve a hőmérsékletet és az örökké fagyott talaj állapotát vizsgálják, ezen keresztül pedig a klímaváltozás folyamatait.

"Ez kiváló indikátorhelyszín a klímaváltozás folyamatainak követésére, hiszen nagyon érzékeny környezetről beszélünk nagyon extrém időjárással: sivatagi magashegyi táj ez, ahol

a napi hőingás akár harminc fokos is lehet,

a hegy csúcsán pedig akár mínusz 20-30 fok is lehetséges több száz kilométeres széllel" - mondta el az InfoRádióban Heiling Zsolt, a Földgömb magazin lapigazgatója, az expedíció egyik elindítója. Hozzátette: ők nem találkoznak ezzel a nagyon extrém időjárással, mivel a déli félteke nyarán szoktak expedícióra indulni ide, januárban.

A helyszínen saját maguk meghatározta alapvető feladatuk a permafroszt változásának dinamikáját vizsgálata: a felszín alatt található örök fagy ugyanis az, ami ebben a sivatagi környezetben szinte az egyetlen vízadó bázis

"Ha ez a fagyott réteg teljesen eltűnik, akkor nagy gondba kerülnek a helyiek, hiszen ez szolgáltatja az alacsonyabban fekvő településeknek a vizet. Chilének ezért is fontos, amit csinálunk" - mondta Heiling Zsolt.

Amiért a kutatás mindenki másnak is fontos, az az, hogy a klímaváltozás folyamatainak megértése egy kirakós játék, amihez minden egyes darabkát meg kell ismerni és a helyére kell tenni.

"Mi Chilében vizsgálunk egy darabkát: ez nagyon jó helyszín, hamar ad válaszokat a kérdéseinkre. A hőmérsékletet mérjük a felszín alatt, óránként több ponton és több mélységben" - magyarázta az expedíció kapcsán. A mérések által tíz év alatt sokmilliónyi adatuk keletkezett, aminek elemzésével lehet olyan tendenciákat megállapítani, amelyek a helyszín klímájára, a klímaváltozásra, annak dinamikájára utalhatnak. A dinamika pedig igen gyors az adatok szerint.

"Nagyon meglepődtünk, hogy nyolc év alatt

megközelíti a másfél fokot az átlaghőmérséklet emelkedése

az ötezer méter fölötti régióban. Ha belegondolunk, a klímaváltozás gyorsulásának megfékezésére tett törekvéseknél két-három fokos emelkedésekben szeretnénk maximalizálni az értékeket ötven-száz éves viszonylatban. Ez összevetve az általunk mértekkel nagyon sok" - mondta Heiling Zsolt. Hozzátette: ez csak a kirakós egyetlen eleme, egy extrém helyszín, de az itt mért eredményekre mindenképpen oda kell figyelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×