eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Nyitókép: Pexels.com

Koronavírus: egy alapkérdésre kaphatunk választ hamarosan

Ezer covidos beteg bevonásával vizsgálja a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, hogy befolyásolja-e az egyének genetikai háttere, mennyire súlyos lefolyású náluk a betegség – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.

A tavaszi járványhullám idején fogalmazták meg a Szegedi és Pécsi Tudományegyetem kutatói azt a kérdésfelvetést, hogy vajon tudnak-e olyan genetikai meghatározó mintázatokat azonosítani, amelyek befolyásolják – a fertőzést követően – magát a betegséglefolyást. Erre utaló tények ugyanis, hogy már az első hullám alatti is megesett, hogy

krónikus betegségtől mentes, fiatal Covid-19-es fertőzött páciensek esetén igen súlyosra, akár fatális kimenetelűre is fordult a betegség lefolyása.

Tervek szerint a végpont ezer betegnek a vizsgálata lesz, míg az előzetes körben kétszáz fertőzöttnek a vizsgálatát fogják végrehajtani. Esetükben a fertőző vírus teljes genetikai állományának a meghatározása fog megtörténni, illetve az, hogy az érintetettek immunrendszere milyen mértékben reagált a vírusra specifikus ellenanyag termelésére. Továbbá transzkirptomikai vizsgálatokra is sor kerül, amikor az nézik, hogy a betegek keringésében milyen gének aktiválódtak, vagy csendesedtek le a fertőzés következtében. Végezetül meg fogják vizsgálni minden egyes betegnek az összes fehérjét kódoló génjét, amiből több mint 20 ezer van az emberi genomban, és a géneken belül

olyan variánsokat fognak próbálni azonosítani, amik meghatározzák és/vagy befolyásolják a betegség lefolyását

– ismertette az InfoRádiónak Széll Márta molekuláris biológus.

Mindezekből a szakemberek arra tudnak majd következtetni, hogy van-e úgynevezett predisponáló faktor, amely meghatározza azt, hogy milyen súlyosságú lesz a fertőzés követően a betegség lefolyása. A transzkirptomikai vizsgálatokkal pedig remélhetőleg fognak tudni olyan targetmolekulát azonosítani, ami a későbbi terápiás fejlesztések alapját képezheti.

Magyarán az alapfeltételezés, hogy a gének alapján dől el az, hogy valakinél milyen lefolyású a betegség – értett egyet a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese –, és ezt szeretnék igazolni vagy cáfolni. Reményeik szerint azonban fognak találni olyan genetikai mintázatokat, amelyek választ adnak az alapkérdésre, miszerint „a genetikai hátterünk meghatározza-e, hogy hogyan zajlik le a betegség a szervezetünkben?”.

Az első kétszáz betegnek a megvizsgálása 2021 első negyedévében már eredménnyel kecsegtethet,

és ezek kiértékelését követően fognak arról határozni, hogy a fennmaradó 800 alany esetében milyen területekre fókuszáljanak. A szakember végezetül megjegyezte, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem között egy kiválóan összehangolt munka valósul meg, a feladatokat pontosan és jól leosztva egymás között.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×