Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

Egy szokatlan jelenség miatt elvehetnek egy másodpercet az időből

Idén nyáron lerövidültek a napok, olykor ezredmásodpercekkel csökken a napi 24 óra hossza. A Föld gyorsabb forgása miatt először merülhet fel, hogy nem hozzáadnak, hanem kivonnak egy teljes másodpercet az időből.

A Föld gyorsabb forgása miatt először merülhet fel, hogy ne hozzáadjanak, hanem kivonjanak egy másodpercet az időből – írja a CNN cikke alapján az Index.

A Nemzetközi Földforgás- és Referenciarendszerek Szolgálata és az Amerikai Haditengerészet Csillagvizsgálója adatai szerint az idei év legrövidebb napja július 10-e volt, amely 1,36 ezredmásodperccel tartott kevesebb ideig, mint a szokásos 24 óra. Július 22-én 1,34 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap, a következő rekordot pedig augusztus 5-ére jósolják, amikor várhatóan 1,25 ezredmásodperccel lesz rövidebb egy teljes nap.

Bár azt szoktuk mondani, egy nap 24 órából áll, valójában a Föld egyetlen tengely körüli fordulata sosem pontosan 86 400 másodperc. A Hold gravitációs hatása, az évszakos légköri változások vagy a bolygó folyékony magjának mozgása is befolyásolja a forgást, ami néha gyorsabb, máskor lassabb. Ezek az eltérések ezredmásodperces nagyságrendűek, így a laikusok számára észrevehetetlenek, ugyanakkor nagyon fontosak a számítógépes rendszerek, a műholdak és a távközlés számára, ezért atomórákkal mérik.

Az atomórák által számított időt UTC-nek (egyezményes koordinált világidő) nevezzük. Ehhez igazodik minden digitális rendszer. Ha a Föld mozgása eltér az atomidőtől, szökőmásodpercet adnak hozzá, ami eddig 27 alkalommal történt meg 1972 óta. Az utolsót 2016-ban alkalmazták.

Most először viszont azt fontolgatják tudósok, hogy egy másodpercet el kell venni az időből.

Ez lenne az első „negatív szökőmásodperc”. A szakértők szerint erre 40 százaléknyi esély van a következő évtizedben. A technológiai rendszerek ugyanakkor nincsenek felkészülve rá, így komoly problémák is kialakulhatnak.

A Föld forgásváltozása mögött részben a Hold és az árapály áll, de nyáron az atmoszféra mozgása miatt is gyorsul a Föld. További hatás, hogy a Föld folyékony magja lassul, míg a kérge gyorsul. Ezek napi szinten követik egymást, de hosszabb távon kiszámíthatatlanná válnak.

2016 óta a Föld gyorsult, így az elmúlt években nem volt szükség újabb beszúrásra. Olyannyira, hogy 2022-ben a súly- és mértékügyi nemzetközi szervezet (CGPM) arról döntött: 2035-től teljesen elhagyják a szökőmásodperc intézményét. Ugyanakkor ha az egyre gyorsuló tendencia folytatódik, előfordulhat, hogy a világidőből nem hozzáadni, hanem kivonni kell majd egy másodpercet a jövőben.

A szakértők jelenleg nem tudják megállapítani, hogy a Föld tovább gyorsul-e vagy visszalassul. Érdemi előrejelzéseket maximum egy évre előre lehet tenni. A változás most még a természetes tartományon belül van, de később valós lépéseket igényelhet a globális időszinkronizálásban.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×