A harmadik közvetlen béketárgyalás zajlott le Isztambulban Oroszország és Ukrajna között szerdán. Látványos áttörés ezúttal sem történt, bár az ukrán oldal felvetette: heteken belül találkozzon az ukrán és az orosz elnök. Rusztem Umerov védelmi miniszter, a kijevi küldöttség vezetője azt mondta, hogy ezen a csúcson arról döntenének, hogy augusztus végéig befejezik a háborút. Rusztem Umerov közölte: Ukrajna nyitott a tűzszünetre, továbbá „konstruktív és reális hozzáállásra” kérte az orosz felet.

Vlagyimir Megyinszkij orosz főtárgyaló azonban erre nemet mondott, amit azzal indokolt, hogy ilyen magas szintű csúcson nem tárgyalni kell, hanem a kész megállapodást szentesíteni. Ugyanakkor felvetette Ukrajnának a rövid fegyverszünetek lehetőségét, de ezek részleteiről nem árult el többet.

A megbeszélések során némi előrelépés is történt, ugyanis megállapodtak a felek az újabb fogolycserékről, beleértve a katonák, civil foglyok és elesett katonák holttestének átadását.

Vlagyimir Megyinszkij szerint a legutóbbi alku alapján Oroszország akár háromezer holttestet is hajlandó lenne visszaszolgáltatni. Rusztem Umerov megerősítette: az ukrán küldöttség az Oroszországba vitt gyerekek kérdését is napirendre tűzte, amire orosz részről az hangzott el, hogy már több gyereket visszaküldtek.

Miközben a diplomáciai fronton óvatos nyitás érzékelhető, Ukrajnában példátlan belpolitikai feszültség bontakozott ki. A parlament, a Verhovna Rada gyorsított eljárásban fogadta el a 12414-es számú törvényt, amely az ország két független korrupcióellenes szervezetét – a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO) – alárendeli az elnök által kinevezett főügyésznek. A törvény azonnali tiltakozást váltott ki: szerdán második napja tüntettek tömegek Kijevben, Lvivben, Dnyipróban és Odesszában.

A demonstrációk szervezői szerint a jogszabály visszalépés a jogállamiságban, és súlyosan veszélyezteti Ukrajna EU-csatlakozási esélyeit.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos „súlyos visszalépésnek” minősítette a törvényt, és közölte: Ukrajna európai jövője a független korrupcióellenes intézményeken múlik. A hazai tiltakozások jelszavai – mint például „Európát választottuk, nem önkényt” és „Az apám nem ezért halt meg” – egyértelműen Volodimir Zelenszkijt bírálták, mert egy kézben tartja a hatalmat.

Bírálatok érték az elnököt azért is, mert túl nagy befolyást biztosít nem választott tanácsadójának, Andrij Jermaknak, és nem lépett fel határozottan a korrupciós visszaéléseket feltáró újságírókat ért zaklatások ellen. Emberi jogi szervezetek korábban is figyelmeztettek: a sajtó és a civil társadalom elleni fellépések rendszerszintűvé váltak.

Volodimir Zelenszkij a tiltakozást látva visszakozott, és bejelentette: új törvénytervezetet nyújt be, amely biztosítja a jogállamiság érvényesülését és a független intézmények működését. Elemzők szerint azonban a kialakult politikai válság rávilágít arra, hogy a háborús összefogás közepette is komoly kihívások ássák alá Ukrajna egységét és demokratikus működését.

(A nyitóképen: Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője nyilatkozik az ukrán féllel az ukrajnai háború lezárásáról folytatott béketárgyalás újabb fordulója után az isztambuli Ciragan-palotában 2025. július 23-án.)