Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Meghökkentő felfedezés: lehet újraírni a biológia könyveket?

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj – állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.

Az Ecology and Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szamárpingvinfajok egyedei alakra és méretre csak kicsit, DNS-ük alapján azonban egyértelműen különböznek egymástól – olvasható a BBC hírportálján.

Az elmúlt több százezer év alatt a szamárpingvinek populációi olyannyira elszigetelődtek egymástól, hogy már nem keverednek, noha könnyedén le tudnák küzdeni az őket szétválasztó távolságokat.

A szakemberek szerint

az elszigetelődés miatt a déli félteke négy különböző szélességi fokán élő négy fajba kellene sorolni őket.

A kutatók az Atlanti-óceán déli részén fekvő Falkland-szigeteken és Déli-Georgián, az Antarktiszi-félszigettől északra lévő Déli-Shetland-szigeteken, valamint az Indiai-óceán déli medencéjében elhelyezkedő Kerguelen-szigeteken élő szamárpingvinek genetikai összetételét vizsgálták meg. Az adatokat kiegészítették a négy faj múzeumokban őrzött példányain végzett mérésekkel.

A szamárpingvineket jelenleg két alfajba sorolják. A négy külön fajként való hivatalos elismerésükhöz egy nemzetközi tudósokból álló bizottság jóváhagyására van szükség.

A szamárpingvinek négy fajba sorolásával

18-ról 21-re nőne az ismert pingvinfajok száma.

A pingvineknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük a vadonban, köztük a műanyagszennyezéssel, a túlhalászattal és a klímaváltozással. A szamárpingvinek viszonylag jól viselik az éghajlatváltozást, ám a kutatók szerint vannak olyan populációik, amelyeket évtizedek óta nem követnek nyomon.

A szamárpingvinek száma emelkedik az Antarktiszi-félszigeten, míg a környező szigetek egy részén csökken.

„A szamárpingvinek egyedszáma jelenleg egészen stabil, ugyanakkor vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az északi populációk egyre délebbre vonulnak, ahogy az éghajlat melegszik, ezért muszáj figyelemmel követnünk őket” – mondta Jane Younger, a Bath-i Egyetem Milner Evolúciós Központjának munkatársa.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×