Infostart.hu
eur:
396.65
usd:
339.23
bux:
103035.16
2025. augusztus 29. péntek Beatrix, Erna
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Római kori hajókat ásott ki a munkagép a Duna egykori medréből

Egy egykori 40 ezres lélekszámú katonaváros mellett találták meg az 1400 éves hajókat.

Bár jelenleg is 450 hektáron folyik az egykori római hadiút mellett fekvő, kétezer éve még 40 ezres lakosú település, Viminacium feltárása a szerbiai Kostolac mellett, mégis a közeli külszíni fejtésű, az egykori Duna-meder helyén fekvő szénbányában fordított ki a földből régészeti szenzációt egy munkagép - derült ki a 24.hu cikkéből.

Egy kivételével épen került elő ugyanis három, a római korra datált hajó maradványa. és várhatóan a munkagép által 30-40 százalékban megsértett harmadikat is rekonstruálni tudják majd a maradványok alapján a régészek.

A hajókat szerencsére konzerválta a rájuk rakódott mintegy 7 méter vastag iszapréteg. A régészek abban bíznak, hogy a leletek segítségével jobban megérthetik majd a római kori hajóépítési és javítási technikákat, illetve azt, hogyan pusztulhattak el a járművek - legalábbis a Viminacium-projektet vezető archeológus, Miomir Korac szerint. A minták mindenesetre már a laborban várnak a vizsgálatokra.

A hajók egyike egy tizenöt méteres, lapos fenekű jármű a római hajóépítési technikákat tükrözi, két kisebb, egy fatörzsből faragott társa pedig a szlávokra utal. Utóbbiak ilyenekkel keltek át a Dunán, hogy azután kis csoportokban intézzenek támadásokat. A római korban még virágzó Viminaciumot az V. században hunok rombolták le, Justinianus császár azonban újjáépíttette.A szlávok azonban néhány évtizeddel később már újra csak egy gyorsan hanyatló várost találtak.

A római, dísztelen hajó nagyjából harminc-harmincöt embert szállíthatott, számos javítás nyomát látni rajta. Az első vizsgálatok szerint az építési technológia használata a rómaiak eltűnésével egyáltalán nem tűnt el a környékről, hiszen a hajóépítők a középkorban is hasonló módszerekkel dolgoztak. A két másik hajó jóval egyszerűbb konstrukció, bár egyikükön faragott díszek láthatók.

Pontos korukat, illetve római, vagy barbár eredetüket azonban még igazolni kell, ahogyan arra sincs magyarázat, hogyan pusztultak el. Az eredet feltárásánál azt biztatónak találták a kutatók, hogy a rendelkezésre álló források szerint a VII. században teljesen megsemmisült Viminacium után egyáltalán nincs utalás bármiféle kikötőre a térségben.

A lelőhely Viminaciumhoz való közelsége persze azt sugallhatja, hogy harc okozhatta a végzetüket, erről azonban nem csak, hogy feljegyzések nincsenek, de más nyomok sem utalnak rá, így a legkézenfekvőbb magyarázat az lehetne, hogy embereket, vagy árut szállítottak, és használat után egyszerűen csak sorsukra hagyták őket, vagy elmenekültek róla, mielőtt azok elsüllyedtek volna - írta a lap.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Országos főépítész az új Balaton-szabályozásról: elmentünk a falig

Országos főépítész az új Balaton-szabályozásról: elmentünk a falig

Egy új kormányrendeletnek köszönhetően a Balatonnál a természetes partszakasz hossza 102 kilométerről 112 kilométerre nő, a parti sétányoké 65-ről 95 kilométerre emelkedik, 1568 hektáron pedig a tó vonalától számított 30 méteren belül nem építhető új épület. A részletekről Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára beszélt az InfoRádióban.

Szijjártó Péter a Tranziton: az EU-t háborúpárti, szélsőségesen liberális, frusztrált politikai elit uralja

Az Európai Unió mélyrepülésének fő oka, hogy egy háborúpárti, szélsőségesen liberális és sikertelen politikai elit uralja a közösséget – mondta a külügyminiszter a tihanyi Tranzit fesztiválon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.29. péntek, 18:00
Florova Anna az OTP Bank hitelezési területének vezetője, ügyvezető igazgató
Ginzer Ildikó az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese
Összeomolhat Európa egyik utolsó vörös bástyája – Érik a szélsőjobboldal hatalomra kerülése?

Összeomolhat Európa egyik utolsó vörös bástyája – Érik a szélsőjobboldal hatalomra kerülése?

Az ideológiai spektrumon napjainkban jobbra tolódó Európában az elmúlt években túlzás nélkül nyilváníthatjuk "veszélyeztetett állatfajnak" a legalább balközép vagy baloldali kormány- vagy államfőket. Miután Svédországban és Finnországban, aztán tavaly Portugáliában, idén pedig Németországban is kiestek a hatalomból a szociáldemokrata vagy szocialista pártok, az uniós országvezetőket tömörítő Európai Tanácsban csupán három baloldali politikus ül Spanyolország, Dánia és Málta képviseletében – a tanács elnöke, a volt portugál miniszterelnök, António Costán kívül. Az összképen az sem szépít, ha nem uniós országként hozzávesszük a napokon belül urnákhoz járuló Norvégiát vagy az Egyesült Királyságot, ahol Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök bőszen keresi a kiutat a népszerűtlenségi spirálból. A baloldal napjai viszont az egyik utolsó fellegvárban, Spanyolországban is meg lehetnek számlálva: Pedro Sánchez miniszterelnök és pártja egymás után keveredett újabb és újabb korrupciós botrányba, az ellenzéki pártok időközi választások kiírását követelik, miközben a radikális jobboldali Vox támogatottsága is lassan, de biztosan kúszik egyre magasabbra a közvélemény-kutatásokban. Kimászhat még a gödörből a politikai túlélőmesterként elhíresült Sánchez, vagy hamarosan az egész Ibériai-félsziget beveszi a jobboldal?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. augusztus 29. 13:59
×
×
×
×