A pánikvásárlás egyik fő mozgatórugója részben az, hogy az egyéni érdekeket a közösség érdekei elé helyezik az emberek, ez viszont csak súlyosbít a helyzeten - idézte Stephen Drigotas, a John Hopkins Egyetem Pszichológiai és Agytudományi Tanszékének professzorának véleményét a 24.hu.
Ez a probléma a közlegelők tragédiájaként lett ismert világszerte.
Annak idején a 19. században amikor a kormány megengedte a farmereknek, hogy a legelőkre annyi haszonállatot hozzanak, amennyit csak akarnak. A föld hamar kifáradt, mert néhány gazda sokszor jött, és túl sok állattal, holott ha beosztották volna egymás között, sokáig túléltek volna vele.
Hasonló logika vezérli a pánikvásárlásokat is, amik akkor indulnak be, ha az egyes emberek elkezdik úgy gondolni, hogy csak ők hoznak áldozatot, mindenki más felvásárol, így ők kimaradnak mindenből, és végül nem jut nekik. Ezért ők is készletezni kezdenek, és hamar kiürülnek a boltok. Persze ehhez hozzájárul a hiány pszichológiája is, amit egyébként a marketingesek normál hétköznapokban is gyakran bevetnek például egy-egy termék limitált szériaként promotálásakor.
A hatóságok feladata most biztosítani az embereket arról, hogy az élelem nem fogyóeszköz, és hogy nem kell betárazniuk, mert nem fognak éhen halni.
A professzor szerint egyébként sokan azért szegik meg a szociális távolságtartásra vonatkozó kérést, mert a fiatalok bár tudják, hogy jó eséllyel elkapják a fertőzést, úgy hiszik, rájuk nem jelent nagyobb veszélyt. Az idősebbek pedig alábecsülik, hogy mekkora esélyük van a megfertőződésre. Egyik felfogás sem jó, és nem is igaz – ezt is tudatosítani kellene a fejekben – írta a lap.
