Új fegyvert vetettek be tudósok a nyugat-afrikai Burkina Fasóban a malária ellen: genetikailag módosított, sterilizált szúnyogok ezreit eresztették szabadon.

A kísérletük az első, amelyet laboratóriumon kívül folytatnak a spermiumok nélküli szúnyogokkal, abban a reményben, hogy a szúnyogok sterilizálásával csökkenthetik képességüket a halálos betegség terjesztésére.

A londoni Imperial College kutatói hím szúnyogokat sterilizáltak, azaz működésképtelenné tették a spermiumok termeléséhez szükséges egyik gént oly módon, hogy szúnyoglárvákba egy enzimet fecskendeztek.

A malária parazitája az Anopheles szúnyogfaj nőstényének közvetítésével, a fertőzött vérrel jut át az egyik emberről a másikra.

Laboratóriumi kísérleteikben a kutatók már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a terméketlen hímmel való párosodás után a nőstény szúnyogok nem érzékelték a spermiumok, illetve a megtermékenyítés hiányát, nem kerestek másik hímet, nem kíséreltek meg újabb párzást, a szaporodási lánc így megszakadt. A brit kutatóknak így sikerült 11 nemzedék alatt kiirtaniuk a kísérletben használt szúnyogokat.

A Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott Target Malaria kutatókonzorcium tagjai Abdoulaye Diabate vezetésével júliusban engedtek szabadadon mintegy ötezer hím szúnyogot a nyugat-afrikai ország nyugati részén fekvő Souroukoudinga faluban.

"Nem célunk, hogy kiirtsuk a szúnyogokat, a cél az, hogy gyérítsük őket" - mondta Diabate, megjegyezve, hogy az enzim csak három fő, maláriát terjesztő fajt vesz célba a világszerte élő több mint 3500 szúnyogfajból.

Kutatók már bevetettek a közelmúltban génmódosított szúnyogokat Brazíliában, hogy segítsenek a sárgaláz és a zikavírus terjedésének a megfékezésében, kísérletük eredményessége azonban még nem ismert.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2017-ben több mint 400 ezer ember, többségük gyermek halt meg maláriában az afrikai kontinensen.