Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) különjelentése szerint globális életmódváltásra van szükség. Ehhez pedig nemcsak az kell, hogy egyeduralkodóvá váljon a megújuló energiaforrások használata, és kivonják a forgalomból a műanyag szívószálakat és fülpálcikákat - írja a jelentést ismertetve a Qubit.
Már nem elég csökkenteni a gázok kibocsátását, át kell térni a klímatudatos agrárgazdálkodásra és étrendre. Ezen kívül az eddigiektől gyökeresen eltérően kellene használni az anyaföldet, és a megszokottól eltérő fehérjeforrások után kellene nézni, miközben lényegesen takarékosabban kellene bánni a táplálékforrásokkal. Mindezt azért, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás további súlyosbodását és annak negatív következményeit.
Az utóbbi 60 évben megduplázódott az egy főre jutó hús- és növényiolaj-fogyasztás,
és több mint harmadával nőtt a napi kalóriabevitel. Ezen kívül a megtermelt élelmiszerek 25-30 százaléka hulladékként végzi és a metángáz-kibocsátás fele az állattartás és a rizstermesztés következménye - derült ki az IPCC dokumentációiból.
Az éghajlatváltozással foglalkozó szakemberek évtizedek óta figyelmeztetik az embereket a légkör és az óceánok felmelegedésének hosszú távú veszélyeire. Változás azonban ez idáig nem sok történt, pedig ezek a veszélyek egyre nyilvánvalóbbak: idén júliusban rekordmennyiségű sarkköri jég olvadt el, az Európán végigsöprő hőhullámok következtében pedig sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok.
Az egyik legnagyobb problémát a műtrágyázáson és szántáson alapuló agrárgazdálkodás jelenti,
mivel a termőterületek megművelése a végsőkig kizsákmányolja a földet. A mezőket erdősávokkal kellene védeni, a termelést pedig kisebb területeken kellene végezni a termények évszakról évszakra, vagy akár hónapról hónapra való változtatásával.
Egyre több térségben érezni a felmelegedés okozta csapásokat
A legrosszabbul a Szahara környékén, az észak-afrikai országokban, a Közel-Keleten, és Dél-Kelet-Ázsiában élők jártak. A globális felmelegedés jelenlegi mértéke elsősorban a száraz síkságokon fenyeget vízhiánnyal, talajerózióval, és a növényvilág pusztulásával.
Ezen kívül Ázsiában és Afrikában kiterjedt területek sivatagosodhatnak végképp el, Észak- és Dél-Amerikában, a mediterrán térségben és Dél-Afrikában pedig a pusztító bozóttüzek válhatnak aggasztóan gyakorivá.
Az erdő- és általában a faültetés hasznos lehet,
ezt senki sem vitatja, sőt, a szakértők külön is foglalkoznak a téma felmerülő kérdéseivel. Az agrárerdészet mellett szól, hogy ezekben a rendszerekben ugyanazon a területen kombinálva zajlik az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés, nemcsak a biodiverzitás fenntartását segítve elő, de lehetővé téve a termőtalaj-használat optimalizálását is.
Az IPCC szakértői az állattartóknak is tettek javaslatokat
A további negatív hatásokat kordában lehetne tartani az állatállomány kosztjának feljavításával és a húsfeldolgozó üzemek karbonlábnyomának a csökkentésével. Mindez azonban nem elég, az embereknek a klímatudatosabb étrendre is át kellene térnie. A kiegyensúlyozott étrend, a növényi alapú táplálkozás és az ökotudatos állattartásból származó élelmiszerek fogyasztása a termőföldek felszabadulása mellett az üvegházhatású gázok csökkenését is eredeményezné.
A klímatudatos étrend ugyanakkor nem feltétlenül jelent egyet a vegetáriánus vagy vegán táplálkozásra való áttéréssel, mindössze annyit jelent, hogy zöldségeket és gyümölcsöket nagyobb arányban tartalmazó étrendre kellene áttérnünk.