Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: MTA SZBK

Nagy áttörést hozhat a Zuckerberg által támogatott magyar kutatás

Világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztett ki a mesterséges intelligencia segítségével a Magyar Tudományos Akadémia szegedi BIOMAG kutatócsoportja. A folyamatosan tanuló és egymást is tanító intelligens szoftverek képesek felismerni és kiszűrni a sejt szinten jelentkező egyedi eltéréseket. A kutatócsoportot most a Chan Zuckerberg Alapítvány is támogatja.

A Harvard Egyetem bioinformatikai világversenyén négyezer kutatócsoport mérte össze mesterséges intelligencia programját, és a szegedi Biológiai kutatóközpont, BIOMAG kutatócsoportjának programja szerepelt a legjobban.

Az úgynevezett fenotípusok olyan sejtszinten jelentkező eltérések, amelyek jól tükrözik a szervezet működésének hibáit. Ezek az eltérő sejteket képes a világon egyedülálló pontossággal, több milliárdnyi sejt közül is kiszűrni a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja fejlesztette program.

Horváth Péter matematikus, a kutatócsoport vezetője az áttörést jelentő ötletet is bemutatta az InfoRádióban.

„A mesterséges intelligencia egyik problematikus pontja az, hogy ahhoz, hogy sokféleséget lássa, sok tanítóminta kell. Ezért fogtunk egy másik mesterséges intelligenciából származó módszert, és azt mondtuk neki, hogy készítsen mintákat.

Egy mesterséges intelligencia tanít egy másik mesterséges intelligenciát.

Ezt bevetve a mi pontszámunk lett a legjobb a versenyen” - fejtette ki.

Horváth Péter azt is elmondta, hogy a mélytanulási algoritmusokkal dolgozó rendszer egy miniatűr lézersugár segítségével ki is tudja vágni az eltérő sejteket a metszetekből és a bennük lévő fehérjéket is képes jellemezni.

„Ezt is egy mesterséges intelligencia vezérelte. Megtalálta azokat a sejteket, amelyek valamiért fontosak, például egy daganatos mintában azokat a sejteket, amelyek a mutációt vezetik. Ezeket ki tudjuk jelölni, és egy mikro lézerrel ki lehet vágni.”

A kutatókat egy német csoport kereste meg, amely fehérjékkel foglalkozik. A két módszert összeházasították, így a mesterséges intelligencia válogatja ki a sejteket, amelyek valamiért érdekesek, a lézer kivágja őket, és utána következik a fehérjeelemzés.

A sejtek egyedi fehérjekészletének feltérképezése hozhatja a következő nagy áttörést napjaink orvosbiológiai kérdéseinek megválaszolásában.

A fenotípusok kiszűrése pedig a személyre szabott gyógyításban is segíthet, és a mesterséges intelligencia működtette program az agykutatásban új neuronok felfedezésében is alkalmazható – tette hozzá Horvát Péter akadémikus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×