Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.56
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: NASA

Nagy tervet jelentett be a NASA

Drónt küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra hét év múlva az amerikai űrkutatási hivatal (NASA): a Dragonfly (Szitakötő) nevű eszköz a jeges égitest több pontján is landolni fog, hogy a mikrobiális élet lehetséges nyomai után kutasson.

Az atommeghajtásra épülő misszió a NASA New Frontiers programjának része. Ennek a programnak a keretében indították útnak a New Horizons űrszondát is, amely 2015 júliusában haladt el a Plútó mellett, minden eddiginél közelebb jutva a törpebolygóhoz.

A Dragonflyt a tervek szerint 2026-ban indítják útnak és 2034-ben fog megérkezni a Titánra.

A drón az óriáshold felszínén lévő dűnék egy részén, később pedig egy kráteren is landolni fog.

A misszió fejlesztési költségei nagyjából 850 millió dollárra (242 milliárd forint) rúgnak.

"Az teszi igazán izgalmassá ezt a missziót, hogy a Titánon az élethez szükséges minden összetevő megvan" - mondta csütörtökön Lori Glaze, a NASA bolygókutatási részlegének vezetője.

A "ködfátyolba" burkolózó Titánt sűrű légkör veszi körül. Az égitestet metántavak és jéghegyek borítják, felszíne alatt óceán húzódik, mindez alapos okot ad a kutatóknak annak vizsgálatára, hogy az óriásholdon uralkodó állapotok között létezhetnek-e primitív életformák.

A Titánt utoljára a nemzetközi Cassini-Huygens misszió keretében vizsgálták, amelynek zárásaként a Cassini anyaszonda 2017 szeptemberében a Szaturnusz légkörében megsemmisült.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×