eur:
409.93
usd:
376.27
bux:
74411.56
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: The University of Edinburgh

Kis híján "istenverte" lett a világegyetem egyik kulcsösszetevője

Mitől van minden részecskének tömege? Mi történt az ősrobbanás pillanatában? A választ egy elmélet adta meg, de a bizonyítékot csak évtizedekig tartó ádáz keresés után sikerült meglelni, az elmélet pedig Nobel-díjat ért.

Május 29-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon létezésének megjósolója.

Angol apa és skót anya gyermekeként született Newcastle-ben. A King's College-ban fizikából doktorált, disszertációjában a molekularezgések elméleti problémáiról értekezett. Az Edinburghi Egyetemen kezdett kutatni, majd óraadóként londoni egyetemeken matematikát oktatott. 1960-ban visszatért Edinburghbe, tíz évvel később docens, újabb évtized múltán az elméleti fizika professzora lett, 1996 óta professor emeritus.

Régóta foglakoztatta a részecskék tömegének kérdése.

Elmélete szerint a részecskék a világegyetem kezdetekor, az ősrobbanás pillanatában tömeg nélküliek voltak, de a másodperc egy elképzelhetetlenül kis törtrészével később egy elméleti mezővel (Higgs-mező) való kölcsönhatás révén tömeget szereztek.

Feltételezése szerint ez a mező kitölti a teret, és tömeget ad minden elemi részecskének, amely kölcsönhatásba lép vele, és egyértelműen megjósolta a Higgs-mező ma Higgs-bozonként ismert közvetítő részecskéjének létezését. (A kérdéses részecske tölti be a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben, az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást együttesen leíró kvantumtérelméletben.)

Elméletének alapjait 1964-ben a Physics Lettersben (a CERN-ben szerkesztett európai fizikai folyóiratban) közölt kvantumtérelméleti rövid tanulmányában rakta le. Második cikkét, amelyben felvázolta elméleti modelljét, a Higgs-mechanizmust, és megjósolta a Higgs-bozon létezését, a folyóirat szerkesztői nem közölték, mondván: "nincs nyilvánvaló kapcsolata a fizikával". Higgs a cikket egy bekezdéssel kiegészítve elküldte egy másik rangos szaklaphoz, a Physical Review Lettershez, ahol még abban az évben publikálták.

A többi részecske tömegéért felelős bozon létét 1964-ben több tanulmányban összesen hat tudós feltételezte, de Higgs volt az, aki egyértelműen megjósolta, s később is rá hivatkoztak a legtöbben.

A Higgs-bozont az 1980-as évektől keresték a kutatók, létezését 2012 júliusában bizonyították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének kísérleteiben. Egy évvel később Higgs a feltételezésért a belga fizikus Francois Englert-rel közösen fizikai Nobel-díjat kapott, amelyet - rendkívül szokatlan módon - tisztán elméleti munkájukért ítéltek oda.

A reflektorfényt következetesen kerülő Higgs a döntés napján néhány órára elrejtőzött a média elől, még a telefonját sem vette fel, vélhetőleg ezért csúszott egy órával a bejelentés; a nagy hírt az utcán, egy gratuláló járókelőtől tudta meg. Meglepő, de

a modern fizika legtovább keresett részecskéjének megsejtője egyáltalán nem használja a modern technika vívmányait.

Saját bevallása szerint még sohasem küldött e-mailt, nem szörfözött az interneten, sőt még a mobiltelefon használatával sem próbálkozott.

A Higgs-bozon isteni részecskeként való emlegetését kifejezetten ellenzi, bár ateista lévén őt magát nem bántja, szerinte az elnevezés sértheti a hívőket, sőt zavart okozhat az emberek fejében. Megjegyzendő, hogy a bozon egy szerkesztői módosításnak köszönheti a ráragasztott isteni jelzőt. 1993-ban ugyanis Leon Lederman Nobel-díjas amerikai tudós a részecskefizika történetét leíró könyvének címében a mindenki által keresett, de senki által sem talált Higgs-bozont "istenverte részecskének" (Goddamn Particle) akarta nevezni.

Kiadója azonban a jobb eladhatóság reményében a jelzőt "istenire" változtatta,

így a könyv "Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?" (The God Particle: If The Universe Is The Answer, What Is The Question?) címmel jelent meg, magyarul "Az isteni a-tom - Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem?" címmel olvasható.

A Higgs-bozon atyját a legmagasabb tudományos elismerés előtt is számos díjjal tüntették ki, vagy legalábbis akarták kitüntetni.

A lovagi címet 1999-ben visszautasította, az Izrael által adományozott Wolf-díj átvételére 2004-ben az izraeliek Palesztina-ellenes akciói miatti tiltakozásul nem ment el.

2012-ben azonban - mivel tévesen tájékoztatták - elfogadta a The Order of Companion of Honour brit rend tagságát, de ha a neve mögött használandó CH rövidítés jelentéséről kérdezik, "tiszteletbeli svájci vagyok" a válasz. 2015-ben a világ legrégebbi tudományos kitüntetését, a brit Királyi Társaság Copley-érmét ítélték oda neki.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×