Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Wikipédia/J.M.Garg

Ritkán látott állatok jelentek meg Magyarországon

A 2019. évi, eddig rendkívül száraz tavasz során, több ritka madárvendég is felbukkant a Bükkalja vizeinél.

Ezek ritka állatok egyike volt a citrombillegető (Motacilla citreola), mely 2019. április 12-én került szem elé a Hórvölgyi-víztározónál.

E faj egyedét először 1989. május 6-án figyelték meg Magyarországon. A Bükk térségében az első – és mostanáig az egyetlen – észlelés 2007. április 29-én történt, ugyanennél a víztározónál

- számolt be a ritka esetről a Bükki Nemzeti Park honlapja.

A faj jelenleg hazánkban még meglehetősen ritka és kisszámú, de egyre rendszeresebb – elsősorban tavaszi – átvonuló. Státusza azonban rövidesen megváltozhat,

átvonulóból fészkelő madár lehet,

amellett, hogy egyes példányok továbbra is csak migrációjuk idején mutatkoznak majd országunkban, ugyanis ez a billegető faj folyamatosan terjeszkedik Kelet-Európa felől Közép-, illetve Nyugat-Európa irányába, és napjainkra mint fészkelő, már elérte Németországot, Ausztriát és Svájcot is, azaz „előőrsei” már túljutottak rajtunk.

Hozzánk legközelebb Szlovákiában és Ausztriában költ, (egyelőre még mindössze egy-két párban), de könnyű megjósolni, hogy a fészkelők száma tovább fog nőni az említett térségben, és hazánkban is meg fog telepedni e faj a közeljövőben.

Milyen madár?

E nagyjából verébnagyságú, de sokkal nyúlánkabb, hosszabb lábú madár – a többi billegetőhöz hasonlóan – onnan kapta a nevét, hogy hosszú faroktollait a talajon (vagy a sekély vízben) történő haladása közben folyamatosan le-fel mozgatja, billegeti.

A „citrom” előtag a nászruhás hímek élénk citromsárga színére utal, mely az alsótest nagy részén, a fejen és a nyakon figyelhető meg, és már messziről beazonosíthatóvá teszi a fajt.

A nyak hátoldalán a sárga színt feketés gallér határolja. A tojók nem ennyire feltűnő színezetűek, többé-kevésbé hasonlítanak a többi hazai billegető faj tojóira és fiataljaira, ill. nyugalmi ruhás egyedeire.

A citrombillegető általában nedves területeket, vízközeli élőhelyeket választ költésre, és szezonális mozgalmai (vonulása, kóborlása) során, valamint dél-kelet ázsiai telelő helyén is ragaszkodik ezekhez. Táplálkozása is vízhez köti, ugyanis folyók, tavak iszapos partszegélyén, vagy a néhány centiméter mély vízbe gázolva gyűjti gyors mozdulatokkal apró, vízi gerinctelenekből álló táplálékát.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×