Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál
Nyitókép: Wikipédia/Flickr/Deepphoto/d_proffer

Meghatóan gyászolnak a gorillák

A gorillák különleges módon foglalkoznak halott társaikkal - állapította meg egy tudományos kutatás, amely ennek a viselkedésnek a veszélyeire is figyelmeztetett.

Ruandában és Kongóban a tudósok megfigyelték, hogy a gorillák néha órákra összegyűltek egy-egy halott állat körül, szemlélték, szagolgatták, babusgatták és nyalogatták. Néhányan agresszív viselkedést is mutattak. A PeerJ folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban ez az érdeklődés kevéssé függött attól, hogy a halott gorilla korábban tagja volt-e a csoportnak vagy sem.

A Dian Fossey Gorilla Alapítvány, a Kaliforniai Egyetem, az Uppsalai Egyetem és a Kongói Természetvédelmi Intézet kutatói a ruandai Vulkán Nemzeti Parkban élő hegyi gorillák viselkedését figyelték meg és vették filmre két gorilla halálát követően. Mindkét példány feltehetően az idős korával kapcsolatos betegség miatt pusztult el.

A kongói Nemzeti Parkban egy keleti gorillacsapat viselkedését tanulmányozták egy gorilla halálát követően.

A kutatók várakozásaival ellentétben minden esetben nagyon hasonló viselkedést tapasztaltak a halott gorillával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy a gorillák szoros kapcsolatban álltak-e vele, vagy sem.

A hegyi gorilláknál megfigyelték, hogy azok a gorillák töltötték a legtöbb időt az elhunyt gorilla mellett, amelyek a legközelebbi kapcsolatban álltak vele. Egy elhunyt nőstény fia például megpróbált szopni az emlőjéből, holott már kifejlett példány volt. A kutatók szerint ez a bánat jele lehet.

A kongói keleti gorillák hasonlóan gondoskodóan viselkedtek egy halott hímmel, amely korábban nem volt része a csoportnak.

A kutatók arra figyelmeztettek, hogy ez a viselkedés veszélyt jelenthet az állatokra. A halottakkal való kapcsolat révén elkaphatnak betegségeket. Az ebola-vírus Közép-Afrikában már több ezer gorillával végzett. Jelenleg Kongó keleti részén van ebola-járvány.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×