Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: NASA

Munkába lépett a Marson a robotvakond

Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).

A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat.

A távirányítású berendezés a tervek szerint az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog hatolni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja. Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá.

A német kutatók által készített berendezés egy félautomata, elektromosan működtetett kalapácsütésszerű mechanizmust használ, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után a talajban.

"Útja során úgy tűnik, a mélyben egy kőbe ütközött, 15 fokkal elhajolt, a követ félrelökte vagy maga előtt tolta" - mondta Tilman Spohn, a DLR bolygókutató intézetének munkatársa, a HP3 kísérlet tudományos vezetője.

Egy lehűlési fázist követően a tudósok második fázisban ismét négy órán keresztül tartó behatolási periódust kezdenek a robotvakonddal. A következő hetekben a robotnak a meglehetősen porózus talajban 3-5 méter mélyre kell hatolnia.

A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.

A robotvakondot a DLR fejlesztette ki.

Kinézete hasonlatos egy nagy szöghöz, mely beépített kalapáccsal rendelkezik.

Az InSight misszió keretében novemberben landolt a Marson a különleges mérőműszer, az űrszonda február közepén helyezte ki karjával a vörös bolygó felszínére.

Az Insight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben, az Elízium-síkságon végzi feladatait.

Az összesen 650 millió eurós misszió a tervek szerint 2 éven át tart.

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Tüzet nyitottak a francia katonák, Putyin megállapodott a világ legnépesebb országával - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Drónokat észleltek csütörtök este a normandiai Brest kikötőjében található Ile Longue nevű katonai bázis felett, amely a francia nukleáris ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróknak ad otthont, a francia tengerészgyalogosok tüzet nyitottak a drónokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán egy 70 pontos javaslatot fogadtak el Narendra Modi miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok újra érvényesíteni kívánja dominanciáját a nyugati féltekén, erősíti katonai jelenlétét az indo–csendes-óceáni térségben, és felülvizsgálhatja Európához fűződő viszonyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×