Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.47
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
A Rákos-patak és egy nagyfeszültségű vezeték napfelkelte után, ködös időben 2018. november 9-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Szenzációs ködjósló rendszeren dolgoznak a Pannon Egyetemen

A biztonságosabb közlekedéshez is hozzájárulhat az a ködöt előrejelző, a korábbinál pontosabb adatokat szolgáltató rendszer, amelyen a veszprémi Pannon Egyetem kutatói dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálattal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora közölte, a mintegy 800 millió forintos uniós forrásból zajló kutatás eredménye 2021-re várható.

A rendszer képes lesz az autóutak és a repülőterek környezetében potenciális vészhelyzetet jelentő és gazdasági károkat okozó köd előrejelzésére.

Az előrejelzés birtokában a hatóságoknak és az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy korlátozzák a légszennyező források kibocsátását,

tehát a fejlesztésnek az egészség megóvása szempontjából is fontos szerepe lehet - mondta a rektor.

Hozzátette:

Magyarországon a légszennyezettség évek óta meghaladja az uniós határértéket,

ami jelentősen hozzájárul a ködképződéshez.

A kutatás középpontjában a ködképződéshez vezető folyamatok állnak, kiemelten a szennyezett légkörben megtalálható részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás tanulmányozása.

Az elnyert uniós támogatást a köd tulajdonságait mérő speciális műszerek, valamint nagy teljesítményű szuperszámítógép beszerzésére és fiatal kutatók foglalkoztatására fordítják - közölte a rektor.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×