Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Dátum nélküli kép a Merkúrról, a Naphoz legközelebb keringő bolygóról. Az Európai Űrügynökség, az ESA és a Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA közös Merkúr-kutató BepiColombo nevű programjának keretében 2018. október 20-án indítják útnak a két ügynökség egy-egy űrszondáját a Francia Guyanán, Kourou-ban lévő Guyanai Űrközpontból a bolygóhoz. Az európai szonda fejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.
Nyitókép: MTI/EPA

Magyar segítséggel a Merkúrra

Elindult szombat hajnalban az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

A szondát szállító Ariane 5 típusú, európai gyártmányú hordozórakétát közép-európai idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor indították útnak a Francia Guyanában található kourou-i űrközpontból.

A 6,4 méter magas és 4,1 tonna tömegű szonda a tervek szerint 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz. A szonda két műholdból áll, ezek akkor elválnak egymástól és két pályán keringenek majd, hogy a bolygó mágneses mezejét tanulmányozzák.

A Merkúr a naprendszer legkisebb bolygója és a Naphoz a legközelebbi.

A szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteken. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is az SGF Kft. bevonásával.

A szondát Giuseppe "Bepi" Colombo olasz matematikusról és mérnökről nevezték el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 04:36
×
×
×
×