Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

"Kiszagolja" a természeti katasztrófák sebesültjeit egy új svájci fejlesztésű műszer

A mentőkutyákhoz hasonlóan képes "kiszagolni" a földrengések és egyéb természeti katasztrófák sebesültjeit egy apró és olcsó új műszer, amelyet svájci kutatók fejlesztettek ki.

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) szakemberei szerint természeti katasztrófák esetén a kiképzett kutyák jelentik a legjobb mentőszemélyzetet, ám sajnos előfordul, hogy nem tudnak azonnal rendelkezésre állni és meg kell várni, amíg a kutyás csapatok a helyszínre utaznak.

Erre jelenthet megoldást a svájci kutatók által kifejlesztett műszer, amely

egy sor érzékelő révén képes észlelni a különböző anyagcseretermékeket

- acetont, ammóniát, izoprént, szén-dioxidot és nedvességet -, amelyek kis mennyiségben távoznak a szervezetből a légzés során vagy a bőrön keresztül.

Önmagukban ezek az anyagok más forrásokból, például tűzből is származhatnak, de a műszerben lévő szenzorok összessége "megbízhatóan jelzi", ha a romok alatt sebesült fekszik.

Az érzékelőket egyelőre csupán laboratóriumi körülmények között tesztelték a svájci szakemberek, osztrák és ciprusi kollégáikkal együttműködve. A kutatócsoportot vezető Sotiris Pratsinis azonban

a közeljövőben már élesben is akarja tesztelni a gombostű-méretű szerkezetet.

A földrengéseket követő mentőmunkálatok során már most is alkalmaznak elektronikus eszközöket, ám a mikrofonokra és kamerákra épülő technológiákkal csak olyan emberek helyzetét tudják meghatározni, akik képesek hanggal vagy egyéb módon felhívni magukra a figyelmet.

Az egyetem kutatói ezeket a már létező technológiákat akarják kiegészíteni a saját fejlesztésű műszerükkel. Ezen kívül drónokra és robotokra is fel lehetne szerelni az eszközt, ami megkönnyítené a keresőmunkálatokat a nehezen megközelíthető, távoli területeken is.

A kutatók szerint a műszert továbbá a potyautasok lefülelésében, valamint az emberkereskedelem és -csempészet elleni harcban is lehetne hasznosítani.
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×