eur:
399.73
usd:
347.79
bux:
95831.94
2025. június 11. szerda Barnabás
2018. április 13.A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élő zöld hajú teknősről. A Mary folyói teknős, amelynek  hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllők 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)
Nyitókép: Chris Van Wyk

Kihalás szélén az egyik legősibb teknősfaj

Az ausztráliai Mary-folyamban élő "punkteknős", mely becenevét a páncélján taréjszerűen növő zöld algák miatt kapta, felkerült a leginkább veszélyeztetett fajok listájára.

A Londoni Állattani Társaság evolúciós jelentőségű és globálisan veszélyeztetett fajokról összeállított listájának 29. helyére került a héten a különleges ausztrál hüllőfaj (Elusor macrurus), hogy ezzel fokozottabb védelmére hívják fel a figyelmet.

"Mintegy 50 millió évet kell visszamennünk az időben, hogy a punkteknős közeli rokonait megtaláljuk. Nagy hiba lenne, ha hagynánk kihalni ezt a fajt, melynek egyedei a dinoszauruszok korában is éltek már" - mondta Marilyn Connell, az ausztrál Charles Darwin Egyetem kutatója.

2018. április 13.
A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élő zöld hajú teknősről. A Mary folyói teknős, amelynek  hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllők 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)
2018. április 13. A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élő zöld hajú teknősről. A Mary folyói teknős, amelynek hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllők 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)
2018. április 13.
A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élő zöld hajú teknősről. A Mary folyói teknős, amelynek hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllők 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)
2018. április 13. A Londoni Állattani Társaság által 2018. április 13-án közreadott dátummegjelölés nélküli kép az ausztráliai Mary folyó medencéjének oxigénben gazdag vizeiben élő zöld hajú teknősről. A Mary folyói teknős, amelynek hátát és fejét rendszerint benövi az alga, felkerült az evolúciós szempontból sajátos és globálisan veszélyeztetett hüllők 30-as listájára. (MTI/EPA/Londoni Állattani Társaság/Chris Van Wyk)

A Londoni Állattani Társaság nem tudott pontosat mondani a Mary-folyami teknős populációjának méretéről.

A teknős régebben népszerű házi kedvenc volt. Az akadémiai kutatást 1974-ben az akadályozta meg, hogy a kereskedők nem voltak elárulni a jellegzetes teknős lelőhelyét, miután Ausztrália megtiltotta, hogy otthon házi állatként tartsák.

Csaknem 20 évvel később John Cann, egy Sydney-ben lakó teknősrajongó újra felfedezte a teknőst a queenslandi Mary-folyóban. Ekkor állapították meg, hogy önálló fajt képvisel.

Élőhelye nem áll védelem alatt, az új halfajok folyóba telepítése pedig veszélyezteti a teknős kicsinyeit.

"Sok millió éven át fennmaradtak, aztán egyszer csak a helyi ragadozók mellett megjelentek a sertések és a rókák, végül az ember, így került veszélybe a Mary-folyami teknős" - magyarázta Cann.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Parajdi katasztrófa: a geológus szerint nincs más választás, más helyszínt kell keresni

Parajdi katasztrófa: a geológus szerint nincs más választás, más helyszínt kell keresni

Erdély sóbányái évezredeken át ontották magukból a fehér aranyat, országokat és gazdaságokat tápláltak, ma azonban sok közülük elhagyatva, víz alatt vagy az összeomlás szélén áll – mondta az InfoRádióban Unger Zoltán geológus. Az NKE egyetemi docense Parajddal kapcsolatban amondó: a megmentés helyett sajnos másik helyszínt kell keresni sóbányászat céljából.

Magányos farkas volt a grazi merénylő – itt tart most az iskolai vérengzés nyomozása

Pontban tíz órakor egyperces csenddel emlékezett szerdán egész Ausztria az előző napi grazi iskolai merénylet áldozataira. A ország gyászol, a történtekre egyelőre nincs magyarázat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.12. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 11. 07:39
×
×
×
×