A bronzkori arany lábvértre gombászás közben bukkantak rá. A rejtélyes helyszínen a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei megtalálták a leletegyüttes újabb töredékeit is. Magyarország területén korábban még soha nem fedeztek fel a szakemberek bronzkorból származó arany lábvértet – közölte a Móra Ferenc Múzeum.
A tájékoztatás szerint a páratlan értékű vértet a korszak egyik nagy befolyással bíró, erős embere, szimbolikusan úgy is lehet fogalmazni, hogy
a Kárpát-medence Akhilleusza viselhette.
A múzeum szakértői úgy vélik, a most előkerült bronzkori aranyvérthez hasonló régészeti szenzáció utoljára akkor történt Szegeden, amikor a húszas években Móra Ferenc irányításával megtalálták a nagyszéksósi aranyleletet.
Az arany lábvértet a késő bronzkor folyamán,
körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe.
A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján a legnagyobb valószínűséggel a Kr.e. 12. és 9. század közötti periódusra keltezhető – ami nagyjából megfeleltethető a Trójai háború időszakának.
Hasonló formájú bronzból készült lábvérteket az Égeikumtól egészen Franciaországig használtak a késő bronzkor időszakában. A Szeged határában előkerült darab egyik különlegessége, hogy a Dunától keletre eső vidékről eddig egyetlen hasonló tárgy sem ismert.
