Helge Niemann, az Utrechti Egyetem geokémia professzora szerint ez a mennyiség meghaladja a világ összes óceánjában található nagyobb mikro- vagy makroműanyagok össztömegét. A kutatócsoport 12 helyszínről gyűjtött vízmintákat, melyeket tömegspektrométerrel elemeztek, hogy felmérjék a hagyományos módszerekkel érzékelhetetlenül apró műanyagmolekulákat - olvasható a 24.hu-n.

A nanoműanyagok számos úton jutnak az óceánokba: a nagyobb műanyagtörmelékek lebomlásával, folyókon keresztül a szárazföldről, vagy akár a levegőből eső vagy száraz lerakódás útján. Ezek az apró részecskék rendkívül veszélyesek.

• Beépülnek a táplálékláncba: A baktériumoktól és planktonoktól kezdve a halakon át egészen az emberig, minden élőlény elfogyasztja őket.
• Bejutnak az emberi szervezetbe: Képesek átjutni a vér-agy gáton, és kimutatták már őket az emberi agyszövetben is.

Ez a felfedezés megoldást kínál a régóta fennálló "hiányzó műanyag" rejtélyre is, magyarázatot adva arra a jelentős szakadékra, ami a globálisan előállított műanyag mennyisége és a környezeti tanulmányokban figyelembe vett mennyiség között eddig tátongott.

Niemann hangsúlyozta, hogy bár a nanoműanyagok óceáni jelenlétéről már voltak publikációk, mennyiségükről eddig nem készült becslés.

A kutatócsoport, amely 3,5 millió eurós támogatást kapott, azt tervezi, hogy megvizsgálja, hogyan befolyásolják ezek a részecskék az ökoszisztémákat, milyen típusú műanyagok dominálnak, és mennyire elterjedtek más óceánokban is. A kutatók szerint a károk helyrehozhatatlanok.