Infostart.hu
eur:
354.03
usd:
303.78
bux:
134616.81
2026. június 1. hétfő Tünde
Nyitókép: Pexsels.com

Szakértő: a tűz természetes, de az korántsem, hogy egyre pusztítóbb

A világon évente csaknem 780 millió hektárnyi terület ég le. A probléma csak súlyosbodni fog a jövőben, ugyanis a klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat miatt már nemcsak a déli országokban, hanem Közép-Európában is egyre gyakoribbá válnak az erdőtüzek – mondta Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Világszerte növekszik a megfékezhetetlen erejű, pusztító tüzek száma, amelyek hihetetlen mértékű károkat okoznak nagyon nagy területeken – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Valkó Orsolya, emlékeztetve, hogy a világsajtót is bejárta a hír a 2019–2020-as ausztrál „fekete nyárról”, amikor a bozót- és erdőtüzekben rengeteg élőlény pusztult el és sok ember vesztette el az otthonát. „Talán ekkor figyelt fel a világ legelőször arra, hogy egyre nagyobb a probléma” – jegyezte meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Azóta már történtek súlyos tűzesetek olyan régiókban is – például Kanada vagy Skandinávia –, ahol korábban nem gondolták, hogy ez probléma lehet. Az idei évből kiemelendő a Los Angeles környéki tűzeset, ami rávilágít: még egy nagyon fejlett országban, ahol rendkívül nagy tűzoltási kapacitás van, lehet akkora a tűz, amit képtelenség kontrollálni. „Ezek mind-mind azt mutatják, mindenhol figyelni kell arra, hogy mi lesz a tüzekkel” – mondta a kutatásvezető.

A tűz természetes folyamat a Földön, emberi tevékenység nélkül, spontán is kialakul: ha jelen van éghető biomassza és az égéshez megfelelő meteorológiai állapot, akkor meg fog gyulladni a tűz. Az viszont, hogy ezek a tüzek egyre nagyobbak, már az emberi tevékenységnek köszönhető – mondta Valkó Orsolya. A klímaváltozás elősegítésével, az életmódunkkal egyre növeljük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami által egyre melegebb és szárazabb lesz a klíma, és egyre gyúlékonyabb a növényi biomassza.

A klímaváltozás mellett a tájhasználati változások is sokszor hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb erejű tüzek alakulhatnak ki. A felhagyott területek, a bozótosok, a kezeletlen területek mind növelik a tűzveszély kockázatát, illetve a városok terjeszkedésével egy nagyobb az a zóna, ahol a természetes élőhelyek és a városok találkoznak, ahol az emberi életet és a vagyontárgyakat a leginkább tudja veszélyeztetni a tűz kialakulása – magyarázta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Magyarországon – átlagosan – évente néhány száz hektárnyi terület ég le, de például a 2022-es nagyon száraz évben több mint 7000 hektárnyi terület lett a tűz martaléka, és ahogy egyre nő a nyári szárazság, egyre nő azoknak a kiemelten tűzveszélyes napoknak a száma is, amikor probléma lehet.

„A jövőben arra kell készülnünk, hogy egyre többször, egyre több helyen, egyre nagyobb tüzek lesznek Magyarországon”

– mondta Valkó Orsolya, és srra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem megfelelően van karbantartva egy munkagép és bekerül a felforrósodott mozgó alkatrészek közé a száraz növényzet, elég egy szikra, hogy kialakuljon a tűzeset.

A szakértő szerint a tűz egy nagyon komplex probléma, ami minden szektort érint. És bár jelenleg a lángok megfékezésén van a hangsúly világszerte – nagyon fontos, hogy legyen egy vészhelyzeti válaszkapacitás –, viszont a megelőzésért is sokat lehet tenni egyéni, ágazati és kormányzati szinten is – emelte ki. A tűz bárhol, bármikor kialakulhat, ezért nem lehetünk ellene minden esetben kellően felkészültek, de értékes vagyonelemek, a települések, természeti területek környékén egy megelőző rendszer kiépíthető lenne Valkó Orsolya szerint, figyelve arra, hogy a „kulcspontoknál” ne tudjon fölhalmozódni az éghető biomassza. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a mezőgazdasági munkálatokat megfelelően végezzük, és hogy a saját tevékenységünkkel (eldobott cigaretta vagy sörösüveg) révén se fokozzuk a bajt, és figyeljünk arra, hogy mikor és milyen módon gyújtunk tüzet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter hétfőn reggel a Sándor-palotába megy

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 órakor személyesen keresi fel Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejár az államfőnek adott lemondási határidő. A miniszterelnök nem egyedül érkezik: a megbeszélésre elkíséri Görög Márta igazságügy-miniszter is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Megállapodott a Tisza-kormány az Európai Bizottsággal, Kármán András elárulta, mikor érkezhetnek az uniós pénzek

Pénteken Magyar Péter bejelentette, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalássorozat eredményeképp mintegy 6000 milliárd forint uniós forrást sikerült felszabadítania a kormánynak. A pénzek nem érkeznek meg automatikusan: a Tisza-kormánynak az újragondolt célokat augusztusig teljesítenie kell. Magyar Péter a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az állami korrupció visszaszorítása volt a Bizottság egyetlen lényeges feltétele és szerinte Brüsszelben is megvolt az akarat arra, hogy Magyarország megkaphassa a neki járó pénzeket. Kármán András pénzügyminiszter a források megérkezésének ütemezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy legkorábban az év végén érkezhet meg Magyarországra a helyreállítási eszköz teljes összege, tehát mintegy 10 milliárd euró. Híreink a kormányzásról vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×