Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Nyitókép: Pexsels.com

Szakértő: a tűz természetes, de az korántsem, hogy egyre pusztítóbb

A világon évente csaknem 780 millió hektárnyi terület ég le. A probléma csak súlyosbodni fog a jövőben, ugyanis a klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat miatt már nemcsak a déli országokban, hanem Közép-Európában is egyre gyakoribbá válnak az erdőtüzek – mondta Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Világszerte növekszik a megfékezhetetlen erejű, pusztító tüzek száma, amelyek hihetetlen mértékű károkat okoznak nagyon nagy területeken – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Valkó Orsolya, emlékeztetve, hogy a világsajtót is bejárta a hír a 2019–2020-as ausztrál „fekete nyárról”, amikor a bozót- és erdőtüzekben rengeteg élőlény pusztult el és sok ember vesztette el az otthonát. „Talán ekkor figyelt fel a világ legelőször arra, hogy egyre nagyobb a probléma” – jegyezte meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Azóta már történtek súlyos tűzesetek olyan régiókban is – például Kanada vagy Skandinávia –, ahol korábban nem gondolták, hogy ez probléma lehet. Az idei évből kiemelendő a Los Angeles környéki tűzeset, ami rávilágít: még egy nagyon fejlett országban, ahol rendkívül nagy tűzoltási kapacitás van, lehet akkora a tűz, amit képtelenség kontrollálni. „Ezek mind-mind azt mutatják, mindenhol figyelni kell arra, hogy mi lesz a tüzekkel” – mondta a kutatásvezető.

A tűz természetes folyamat a Földön, emberi tevékenység nélkül, spontán is kialakul: ha jelen van éghető biomassza és az égéshez megfelelő meteorológiai állapot, akkor meg fog gyulladni a tűz. Az viszont, hogy ezek a tüzek egyre nagyobbak, már az emberi tevékenységnek köszönhető – mondta Valkó Orsolya. A klímaváltozás elősegítésével, az életmódunkkal egyre növeljük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami által egyre melegebb és szárazabb lesz a klíma, és egyre gyúlékonyabb a növényi biomassza.

A klímaváltozás mellett a tájhasználati változások is sokszor hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb erejű tüzek alakulhatnak ki. A felhagyott területek, a bozótosok, a kezeletlen területek mind növelik a tűzveszély kockázatát, illetve a városok terjeszkedésével egy nagyobb az a zóna, ahol a természetes élőhelyek és a városok találkoznak, ahol az emberi életet és a vagyontárgyakat a leginkább tudja veszélyeztetni a tűz kialakulása – magyarázta a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Magyarországon – átlagosan – évente néhány száz hektárnyi terület ég le, de például a 2022-es nagyon száraz évben több mint 7000 hektárnyi terület lett a tűz martaléka, és ahogy egyre nő a nyári szárazság, egyre nő azoknak a kiemelten tűzveszélyes napoknak a száma is, amikor probléma lehet.

„A jövőben arra kell készülnünk, hogy egyre többször, egyre több helyen, egyre nagyobb tüzek lesznek Magyarországon”

– mondta Valkó Orsolya, és srra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem megfelelően van karbantartva egy munkagép és bekerül a felforrósodott mozgó alkatrészek közé a száraz növényzet, elég egy szikra, hogy kialakuljon a tűzeset.

A szakértő szerint a tűz egy nagyon komplex probléma, ami minden szektort érint. És bár jelenleg a lángok megfékezésén van a hangsúly világszerte – nagyon fontos, hogy legyen egy vészhelyzeti válaszkapacitás –, viszont a megelőzésért is sokat lehet tenni egyéni, ágazati és kormányzati szinten is – emelte ki. A tűz bárhol, bármikor kialakulhat, ezért nem lehetünk ellene minden esetben kellően felkészültek, de értékes vagyonelemek, a települések, természeti területek környékén egy megelőző rendszer kiépíthető lenne Valkó Orsolya szerint, figyelve arra, hogy a „kulcspontoknál” ne tudjon fölhalmozódni az éghető biomassza. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a mezőgazdasági munkálatokat megfelelően végezzük, és hogy a saját tevékenységünkkel (eldobott cigaretta vagy sörösüveg) révén se fokozzuk a bajt, és figyeljünk arra, hogy mikor és milyen módon gyújtunk tüzet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×