Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammad Abu Samra

Csicsmann László: a palesztin állam francia elismerése csak egy politikai nyilatkozat, Gázán nem segít

A francia köztársasági elnök bejelentette, hogy Franciaroszág független államként ismeri el Palesztinát. Emmanule Macron szerint az ENSZ következő, szeptemberi közgyűlésén a döntés hivatalossá válik. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő ez azonban nem hozza közelebb a palesztin állam megvalósítását, és nem segít a Gázai övezet humanitárius helyzetén sem.

Franciaország a palesztin állam elismerését tervezi – közölte csütörtök este Emmanuel Macron francia elnök az X-en. „Az igazságos és tartós közel-keleti béke iránti történelmi elkötelezettséghez hűen úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a palesztin államot. Ezt idén szeptemberben fogom ünnepélyesen bejelenteni az ENSZ Közgyűlésében” – írta a francia államfő, hozzátéve, hogy "a béke lehetséges", mindez pedig azon múlik, hogy ezt a franciák közösen az izraeliekkel, a palesztinokkal, valamint az európai és a nemzetközi partnerekkel megmutassák.

Macron bejegyzésében egyben hangsúlyozta, hogy sürgősen véget kell vetni a Gázai övezetben dúló háborúnak és segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy biztosítani kell a Hamász palesztin terrorszervezet demilitarizálását. Kiemelte azt is, hogy szavatolni kell ezen felül a létrejövő palesztin állam életképességét is. „Nincs más alternatíva” – húzta alá.

A francia tervet élesen bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mondván, egy ilyen lépés a terrorizmust jutalmazná, egyben pedig olyan veszélyeket rejt magában, hogy Iránnak egy újabb képviselőjét teremtik meg. „Ez a meggondolatlan döntés csak a Hamász propagandáját szolgálja, és visszaveti a békefolyamatot” – írta Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön az X közösségi platformon, hozzátéve: a lépés "pofon" a Hamász és más szélsőséges csoportok által 2023. október 7-én végrehajtott mészárlás áldozatainak.

Csicsmann László az InfoRádióban felidézte, hogy a francia elnök nem először állt elő ezzel a kezdeményezéssel, a júniusra tervezett, de a közel-keleti konfliktus eszkalációja miatt elhalasztott, a kétállami megoldásról szóló ENSZ-konferencia kapcsán már felvetette a palesztin állam elismerésének lehetőségét. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a másik lökést a francia kezdeményezésnek az adhatta, hogy az elmúlt napokban összeomlottak a gázai tűzszünetről szóló tárgyalások, az Egyesült Államok és Izrael is hazarendelte Katarból a tárgyalódelegációját, és elsősorban a Hamászt nevezték meg felelősnek az egyeztetések kudarcáért.

„Van egy törés az Egyesült Államok és Franciaország között ebben a kérdésben, és a palesztin állam elismerése csak egy politikai nyilatkozat, amely a helyszínen a helyzetet nem igazán fogja megváltoztatni. Nem fogja közelebb hozni a palesztin állam megvalósítását, inkább egy olyan üzenet, amely arról szól, hogy ezt a kérdést asztalon kell tartani, és Franciaország továbbra is a kétállamos megoldást tartja elfogadhatónak” – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Azt is felidézte, hogy Franciaország lépése nem úttörő, hiszen több mint 140 ország már elismerte Palesztinát, többségükben a globális dél államai, de vannak európai országok is a sorban, így Írország, Spanyolország vagy Norvégia.

A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, az is közrehathatott, hogy 28 állam a napokban kiadott egy közös nyilatkozatot, amelyben felszólítja Izraelt és a Hamászt is, hogy működjön együtt a nemzetközi közösséggel: a Hamász feltétel nélkül adja át a túszokat, Izrael pedig tartsa be a nemzetközi jogot. Csicsmann László jelezte, hogy az Egyesült Királyság is csatlakozott az aláírókhoz, mert kritikusnak tartja a gázai humanitárius helyzetet, de Németország részéről is erősödik a kritika. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is jelezte, hogy az unió fenntartja a jogát a társulási megállapodás felülvizsgálatára. „Ugyanakkor ezt nem övezi konszenzus a tagállamok részéről, nem gondolom, hogy az Európai Unió szintjén bekövetkezhetne valamilyen intézkedés, az egyes tagállamok részéről viszont. elképzelhetőnek tartom, hogy az elkövetkezendő hetekben elismerik a palesztin államot” – mondta a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×