Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szulejmán szultán után kutattak Magyarországon, az ügy hatalmas port vert fel

Szulejmán szultán után kutattak Magyarországon, az ügy hatalmas port vert fel

Újszerű és különleges szemszögből mutatja meg Szulejmán szultán sírkápolnájának felfedezését az a film, melyet csütörtökön ismerhet meg a nagyközönség.

Szakítottak a hagyományos módszerekkel, és az egyéni levéltári kutatás helyett csoportosan kutattak Szigetváron. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsészettudományi Karának kutatóiból alakult csoport 2013 óta dolgozik a kisvárosban, hogy egy egyedi oszmán zarándokvárost azonosítson és a lehetőségek szerint fel is tárja azt.

A kutatás meglehetősen nagy port vert fel, számtalan közéleti reakciót váltott ki nemcsak itthon, hanem külföldön is – nem véletlenül.

Emiatt készült egy új megközelítésű dokumentumfilm, melyben felhasználták a kutatás exkluzív felvételeit, megszólaltatták a kulcsszereplőket - írja a bama.hu.

– Korábban több mint 110 évig kutatták Szulejmán szultán sírkápolnájának a helyét és hozzá kapcsolódó kulturális nyomokat, de mindhiába – mutatott rá dr. Pap Norbert geográfus-történész, az úttörő eredményeket elérő kutatócsoport vezetője. – A három és fél éve felállt csapat minden évben hozott valami nagy áttörést: 2015 őszén kijelenthettük, hogy megtaláltuk a sírhelyet, majd egy éven belül megtaláltuk a dzsámit, végül egy komplett város nyomaira bukkantunk utakkal és erődítményekkel. Kijelenthettük, hogy jóval többet találtunk, mint amit kerestünk.

A kutatási eredményeket szinte azonnal felfedezte a hazai és nemzetközi sajtó. Az amerikai dokumentumfilm ugyanakkor túl véresre sikerült, a német túlzottan érzelmesre, a horvátok pedig helyzetkomikumokat vittek bele. A csapat viszont szerette volna megmutatni a saját szemszögéből a történetet, így a most elkészült film első része a kutatásról, a második a hatásáról szól.

– Magunk sem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy hatású lesz a kutatás eredménye – tette hozzá Pap Norbert. – A kereszténység és az iszlám ellenállását testesíti meg abban a korban, ahol a két „szent harcos”, Szulejmán és Zrínyi csatázik, ám ez már nem csak egy helyi ügy és egyáltalán nem csupán erről az egy csatáról szól.

A „Szulejmán szultán sírkápolnája nyomában” című film premiervetítésére ma 17 órakor a pécsi Apolló moziban kerül sor. A tervek szerint hamarosan angol, francia és török felirat is készül hozzá.

A film terjedelme kicsivel hosszabb, mint fél óra. Narrátor és interjúk segítségével elmeséli, hogy miképpen született meg a program, hogyan zajlott, milyen főbb vonásai voltak és vannak, milyen közéleti, gazdasági és politikai kérdéseket vetett fel, valamint azt is, hogy milyen dimenziókat ért meg a nemzetközi nyilvánosságban. A történet 2012-ben indult és napjainkig tart. A szereplők megidézik emlékeiket, továbbá a fontosabb fordulópontokat, mindezt rengeteg illusztrációval. Szereplői a Pécsi Tudományegyetem kutatói, illetve magyar és török közéleti szereplők. A képek közt drónfelvételeket, exkluzív fotókat, történeti ábrákat, animációkat is láthatunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×