Meg kell őrizni a vadon élő fajok génkészletét, ám a kérdés az, hogy ezt azután hogyan lehet hasznosítani – mondta a tudományos főmunkatárs.

A Pannon Magbankban – amely egy EU által finanszírozott úgynevezett Life Projekt – a vadon élő növények magjait őrizzük. A projektet a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ vezette, és részt vett még benne a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának egyik intézménye, valamint az Aggteleki Nemzeti Park – ismertette Török Katalin.

Hozzátette: ennek keretében összesen több mint 900 fajnak több mint 1600-1800 mintáját sikerült begyűjteni.

A szakember elmondta, hogy az MTA intézménye elsősorban a magok begyűjtésének módszertanát fejlesztette ki, megszervezte a begyűjtést, és azt is tesztelte, hogy mire lehet használni ezeket a magukat.

„A csoportom feladata az volt, hogy visszatelepítéssel teszteljük a magbanki minták fenntarthatóságát, illetve azt, hogy hogyan lehet egyáltalán ezeket a magmintákat felhasználni. Összesen négy évig vetettünk magokat különböző tárolási idő után, és sikerült minden fajból élő növényt előállítanunk a vetések során, ám nagyon különböző eredménnyel” - részletezte Török Katalin.

Kifejtette: bizonyos – elsősorban – fűfajok nagy mennyiségben felszaporíthatóak voltak. A hároméves tárolás nem csökkentette a magok csírázóképességét és további felhasználási lehetőségét.

„Annak viszont, hogy melyik évben vetettük el a magokat, óriási szerepe volt. Az adott évnek a csapadék- és időjárási viszonyai alapvetően meghatározzák a sikerességet” - ismertette a tudományos főmunkatárs.

„Ez felhívja a figyelmet arra, hogy ugyan ezeknek a gyűjteményeknek jelentős a szerepük, ilyen kis mintaszámban nem elegendőek”

- közölte az eredményt Török Katalin.

„Ugyanis egy begyűjtött minta átlagosan ötezer magot jelent. Ha ezt fel akarjuk használni később, és egy rossz évet fogunk ki, akkor nem sokra megyünk vele. Tulajdonképpen nagyobb mennyiségben való raktározásra, gyűjtésre lenne szükség, hogy biztonságosan tudjunk telepítéseket végezni” - fejtette ki a szakember.

Példaként hozta Németországot, ahol már vannak olyan speciális agrárvállalkozások, ahol a honos fajok magjait szaporítják, amelyek megjelennek a piacon.

„Nálunk ez még nagyon kis mennyiségben történik meg, és emiatt nagyon nehéz például nagyobb területre vonatkozó honos növények magját beszerezni” - tette hozzá a tudományos főmunkatárs.

Arra a kérdésre, hogy a gének másolása nem megoldható-e, Török Katalin úgy válaszolt, hogy sokkal egyszerűbb megőrizni a fajokat és felszaporítani a növényeket, minthogy a laboratóriumban próbálják ezt kémcsövekben megoldani.

„Ráadásul a gén ugyanúgy hibával másolható, ahogy a természetben is vannak mutációk, ezért nem látom ezt jövőbeni lehetséges módszernek. Nem véletlen, hogy a gazdasági növények magjait is magas biztonsági szinten őrzik Norvégiában” - indokolta.

Török Katalin elmondta, hogy folyamatosan pusztulnak ki fajok. Voltak a régi korokban olyan fajok, amelyek réges-régen kipusztultak. Tehát van ennek egy természetes szintje, ám ennek

körülbelül a tízszeresére becsülik az emberek által okozott pusztulás gyorsaságát.

A szakember elmondta, hogy a projekt folytatódik, folyamatosan gyűjtenek be újabb mintákat.

„Ám ebben már a mi intézetünk csak mint raktározó hely vesz részt, azóta a Növényi Diverzitás Központ végez újabb mintavételeket, és teszteli is a begyűjtött fajok magjának túlélőképességét” - közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.