A leginkább veszélyeztetett állatfajok azonosítására végzett vizsgálatot a Matthias Schleuning, a frankfurti Senckenberg Biodiverzitás- és Klímakutató Központ munkatársa vezette kutatócsoport.

A tanulmány szerint a növények könnyebben megbirkóznak állati partnereik eltűnésével, mint a rovarok növényi partnereik kihalásával. A rovaroknál különösen azokat a fajokat veszélyezteti a klímaváltozás, amelyek meghatározott növényfajokra specializálódnak.

A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmányban a tudósok modellezték, hogyan reagálna több mint 700 európai állat- és növényfaj a jövőbeli klímaváltozásra. Ehhez 300 növényfajt, az ezeket beporzó rovarokat, valamint 13 európai régió 51 madárfaját kutatták. Első alkalommal kombinálták a modelleket a növények és állati beporzóik, valamint magjaik szétszórói közötti interakciók adataival.

A kőműves méhek (Osmia) nemébe tartozó Chelostoma rapunculi méhfajnak például kétszeres az esélye, hogy kihaljon a klímaváltozás miatt. Egyrészt nagyon speciális éghajlati körülményekre van szüksége, így a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent számára. Másrészt a kereklevelű harangvirág a fő tápláléka, melyre a klímaváltozás szintén nagyon negatív hatással van. A növény nélkül a méhfajnak sincs jövője.

A dominóhatás elsősorban a Chelostoma rapunculihoz hasonlóan olyan állatfajokra jelent nagy veszélyt, amelyek csak kis számú növényfajra specializálódnak, mivel ezek sokkal érzékenyebbek a klímaváltozásra. Ezek a fajok úgy menekülhetnek meg a sorsuktól, ha más növényi partnerekkel is interakcióba lépnek.

Ezzel szemben a növényeket kevésbé érinti érzékenyen állati beporzóik eltűnése. "A kereklevelű harangvirágot például több különböző beporzó látogatja, így vélhetően nem érinti különösebben érzékenyen egyikük eltűnése" - fejtette ki a Phys.org portálnak Jochen Fründ, a Freiburgi Egyetem tudósa.

"Kutatásunk szerint a klímaváltozás nemcsak közvetlen veszélyt jelent számtalan állatfajra, de közvetett hatásai is jelentősek. Így a klímaváltozásnak sokkal több negatív hatása lehet a biodiverzitásra, mint azt eddig feltételeztük. Az állatok és növények közötti kapcsolatok megismerése így nagyon fontos a lehetséges hatások becslése szempontjából" - fejtette ki Schleuning.