„A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag, mindössze négy és negyed fényévre van. Ez azért még mindig 40 ezer milliárd kilométer távolság, de mégis ez a legközelebbi csillag” - mondta az InfoRádiónak Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

A szakember elmondta: a Kentaurusz csillagképnek csak egy nagyon kis része látható hazánkban. A csillag a déli égbolton van, de onnan sem látható szabad szemmel, csak távcsövekkel.

 „Mert hiába ez a Naphoz legközelebbi csillag, mivel ez egy törpecsillag, a fénye mindössze csak ezredrésze a Napénak – ezért nem is látszik szabad szemmel” - magyarázta Sárneczky Krisztián.

Elmondta, hogy vörös törpecsillagnak hívjuk, mert jóval kisebb, kevesebb energiát bocsát ki, jóval hűvösebb is, mint a Nap.

„A Napnak 5600 fokos felszíni hőmérséklete helyett csak 2800 fok a felszíni hőmérséklete. Emiatt az az életzóna is, ahol azt feltételezzük, hogy lakható bolygók vannak, és ahol folyékony lehet a víz, ehhez a csillaghoz jóval közelebb van, mint a Napnál a Naprendszerben tapasztalható” - mondta a csillagász.

„A második Föld és a csillaga közötti távolság mindössze hét millió kilométer. Ez öt százaléka a Nap-Föld távolságnak, vagyis jóval közelebb vannak egymáshoz” - közölte a szakember.

Hozzátette: ez viszont felveti a problémát, hogy mivel ezen a csillagon is vannak kitörések, és jóval közelebb van a bolygó, azok jóval erősebben hatnak rá.

A bolygóról mindössze annyit tudnak a csillagászok, hogy 11 nap alatt kerüli meg a csillagát, és egy picit nehezebb, mint a Föld.

„Ezenkívül semmi mást nem tudunk róla – például azt, hogy a Földhöz hasonló védőmechanizmusokkal rendelkezik-e. A hírek ellenére ez a bolygó inkább csak egy nagyon jó jelölt arra, hogy esetleg egy életet hordozó bolygó legyen” - fogalmazott Sárneczky Krisztián.

A csillagász szerint az, hogy még akár a legközelebbi csillaghoz is ember eljusson, ma még az utópia és a fantazmagória körébe tartozik.

„Egy ilyen utazás a mai technológiával több tízezer évbe telne. A földi távcsövekkel, a Föld körül keringő űrtávcsövekkel való megfigyelésnek ez lesz az elsődleges célpontja”

- mondta.

Ám – amint fogalmazott – a megfigyelés sem igazán lehetséges a mai eszközökkel.

„Nem is véletlen, hogy nincs róla képünk. Meg kell indulniuk az egymilliárd dollár körüli beruházásoknak, amelyekkel a mostaniak méretét és teljesítményét meghaladó teleszkópokat építünk magunknak. Ezekkel körülbelül a 2020-as évek második felében talán ezek a planéták már közvetlenül vizsgálhatóak lesznek” - vázolta a kilátásokat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.