A többi ősi Ausztrália nál valamivel nagyobb és testesebb - 4-6 kilogramm súlyú - Gumardee springae és a Gumardee richi fajok egyedeinek maradványait Queensland állam északnyugati részén, az UNESCO világörökségi listáján szereplő Riversleigh őslénylelőhelyen tárták fel a szakemberek.
A Nyugat-Ausztráliai Múzeum kurátora, Kenny Travouillon szerint a most felfedezett fajok a patkánykenguru-félék családjába tartozó Bettongia és Potorous nemek képviselőivel állnak rokonságban. A Gumardee springae nagyjából 24 millió, a Gumardee richi 20-18 millió évvel ezelőtt élt.
Travouillon szerint ma élő rokonaikhoz hasonlóan a két ősi faj egyedeinek is hosszú előzápfogai voltak, amelyeket a Bettongia és Potorous nemek képviselői a gombafélék megrágására használnak - írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.
A tanulmány Victoria állam múzeumának (Museum Victoria) gondozásában jelent meg egy másik értekezéssel együtt, amely az ősi kenguruk étrendjével és mozgásával foglalkozik.
"Ebben a második tanulmányban arra a megállapításra jutottunk, hogy az ősi kenguruk nem fűvel táplálkoztak, ahogy a ma élő rokonaik többsége, hanem néhányan közülük fák és bokrok leveleit ették, néhányan pedig mindenevők voltak" - mondta Travouillon, hozzátéve, hogy a Gumardee springae például döntően falevelekkel táplálkozott.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy az agyarral rendelkező kenguruk ősi családjának tagjai nem tudtak ugrálni, most azonban arra jutottak, hogy néhányan igenis képesek voltak rá, és páran közülük valószínűleg fára is másztak.
A tanulmány azért jelentős, mert azt mutatja, hogy a kenguruk legalább kétszer kifejlesztették a fáramászás képességét, amely tulajdonságukat nem sokan ismerik.
Idén már két másik ősi kengurufajt is felfedeztek a szakemberek a riversleigh-i őslénylelőhelyen: a csaknem 23 millió évvel ezelőtt élt erszényesek ugrálás helyett mind a négy végtagjukat használva közlekedtek a talajon.