A HD 131399Ab nevű bolygó egy gázóriás, négyszer nagyobb a Jupiternél, és a Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering egy háromcsillagos rendszerben. Viszonylag nagy pályán - 80 asztronómiai egységnyi (au) távolságra - kering fő csillaga körül, mely 80 százalékkal nagyobb a Napnál. A két kisebb csillag egyrészt egymás körül, másrészt a nagyobb csillag körül kering, utóbbitól legnagyobb távolságuk 300 au.
Egy asztronómiai egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. Kevin Wagner, a rendszer felfedezője, az Arizonai Egyetem kutatója elmondta: nagyon izgatott, hogy a természetnek olyan csodálatos részét láthatta, amelyet még senki korábban. "Szerintem a természet még tartogat számunkra néhány meglepetést a tarsolyában, ha tovább folytatjuk a kutatásokat" - tette hozzá. A tudós és csapata a Science című lapban mutatta be kutatásuk eredményét. A bolygónak 550 Föld-évnyi időre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a nagyobbik csillagot. Pályája egy részén minden nap három napfelkeltét és három naplementét él át, míg az éve egynegyedét kitevő másik "évszakban" - 100-140 Föld-évnyi ideig - állandó nappal jellemzi. "Ennek a rendszernek nem szívesen tervezném meg a naptárát" - fogalmazott Daniel Apai kutató. Eddig mindössze négy ehhez hasonló háromcsillagos rendszert fedeztek fel a szakértők, de mindegyik közül ez a bolygó rendelkezik a legnagyobb röppályával - kétszer nagyobb, mint a Plútó pályája a Nap körül. Hasonló röppálya elsősorban akkor gyakori, amikor csillag kering csillag körül, nem pedig bolygó csillag körül. "Ez az első felfedezett bolygó, amelynek röppályája hasonlít egy csillagéra" - mondta Wagner. Bár a planéta viszonylag fiatal - a 4,5 milliárd éves Földhöz képest csak 16 millió éves -, meglehetősen eseménydús élete volt már eddig is. A tudósok vélekedése szerint feltehetően jóval kisebb röppályával rendelkezett eredetileg. Terveik szerint további kutatásokat végeznek annak kiderítésére, mennyire stabil a bolygó keringési mintája. A szakértők szerint a számítógépes szimulációkból kiderül, hogy ha a röppálya csak egy kicsivel is szélesebb lenne, a nehézségi erő miatt a bolygó kirepülne a rendszerből. Az ilyen röppálya lehet stabil, de ha csak kicsit is megváltoznak a körülmények, nagyon hamar instabillá válhat. "Nem világos, hogyan került a bolygó ilyen széles röppályára egy ilyen különleges rendszerben, és nem tudjuk megmondani, mit jelent ez a bolygórendszerek típusainak megértése szempontjából. De az biztos, hogy sokkal nagyobb a változatosság odakint, mint azt sokan elképzelni merik. Azt tudjuk, hogy a többcsillagos rendszerben lévő bolygók sokkal kevésbé ismertek, de valószínűleg ugyanolyan gyakoriak, mint az egycsillagos rendszerben lévők" - mondta Wagner. A HD 131399Ab egyike azon kevés extraszoláris, vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygóknak, amelyet közvetlenül egy teleszkóppal figyeltek meg. A csillagászok a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópjával (VLT) vizsgálták A legtöbb exobolygót a fény periodikus halványodásából észlelik, amikor az adott bolygó elhalad saját csillaga és a Föld között.
