Infostart.hu
eur:
353.41
usd:
308.98
bux:
143072.29
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Rossz nevet kaptak a múzeumokban őrzött növények?

A világ természetrajzi múzeumaiban őrzött növényfajok példányainak felét rosszul nevezhették el az Oxfordi Egyetem és az edinburghi Királyi Botanikus Kert kutatói szerint.

A biológiai tudományok sok területét, köztük az evolúcióról és a fajmegőrzésről készült tudományos kutatásokat "a pontos elnevezés támasztja alá. A példányok pontos megnevezése nélkül a gyűjteményekben lévő jegyzékeknek nincs semmi értelmük, mivel nem egyeznek meg a kinti valósággal" - magyarázta Robert Scotland, az Oxfordi Egyetem növénytani tanszékének kutatója, a Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Scotland hangoztatta, hogy ennek negatív hatásai felerősödnek, mivel az interneten egyre nagyobb adatbázisokat hoznak létre, amelyek óriási mennyiségű adatot tárolnak a növény- és állatfajok múzeumi példányairól, sok esetben hibás névvel.

Scotland és kollégái a gyömbérfélék családjába tartozó afrikai édenmag (paradicsomi mag, Aframomum melegueta) mintegy 4500 múzeumban lévő példányát vizsgálták, a fűszernövényről 2014-ben készült részletes monográfia, amely pontosan leírt minden fajt és azok múzeumban őrzött példányait.

A kutatócsoportot meglepte, hogy a monográfia megjelenése előtt a múzeumi példányok 58 százalékát vagy rosszul azonosították, elavult vagy cikornyás nevet adtak neki, vagy csupán a nemzetséget és a családot állapították meg.

Számos növényről a közelmúltban készült részletes monográfia, és a csoport feltételezi, hogy hasonló százalékban találnak azokban is rossz elnevezéseket.

Az ázsiai esőerdőkben élő, mályvavirágúak rendjébe tartozó dipterocarpaceae fa 21 075 múzeumi példányát vizsgálva a kutatócsoport megállapította, hogy 29 százalékuknak különbözik a neve.

A hibák előfordulnak a hatalmas online adatbázisokban is. A burgonyavirágúak rendjébe tartozó hajnalka (ipomoea) kiterjedt nemzetségét vizsgálva a szakemberek megállapították, hogy az Amerikából származó 49 500 múzeumi példány 40 százalékának elavult a neve, 16 százalékuknak pedig felismerhetetlen vagy érvénytelen a megnevezése.

A kutatók három okkal magyarázták a pontatlan elnevezést: az egyik, hogy a szakembereknek kevés idejük van az alapos kutatásra, pontos monográfiák írására. Kiemelték azt is, hogy olyan gyorsan nő világszerte a múzeumokban őrzött példányok száma, hogy a kutatás nem tud lépést tartani velük. A 2000-ben nyilvántartott múzeumi példányok felét 1969 óta gyűjtötték.

A harmadik fő ok az, hogy már oly sok múzeum és növénygyűjtemény létezik világszerte, hogy a szakemberek képtelenek besorolni nemzetségekbe a növényeket, és ennek megfelelően korrigálni a neveket.   

Címlapról ajánljuk

Hiába a hatalmas dugók – akár szeptember közepéig is lezárva maradhat esténként a pesti alsó rakpart

Sokan közlekedési dugókra panaszkodnak, de a városvezetés szerint folyamatosan figyelik, okoz-e gondot a rakpartlezárás hétköznapokon. Most az a terv, hogy a szeptemberi Európai Mobilitási Hét végéig érvényben marad a hétköznapokon 17 órától hajnali 5 óráig tartó lezárás az autós forgalom elől. Beke Károly, a Budapesti Művelődési Központ osztályvezetője azt hangsúlyozta az InfoRádióban: ha forgalmi akadályok, fennakadások lesznek, akkor változtatnak a terven.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×