Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Négy éven belül duplázna Németország

Németországnak nem kell megkerülnie azt a kérdést hogy jelenleg mennyit költ honvédelemre mivel arra készül, hogy négy éven belül megduplázza a védelmi kiadásait - jelentette ki Friedrich Merz német kancellár pénteken Berlinben, a balti államok vezetővel folytatott tárgyalásait követő sajtótájékoztatón.

„Ez a legnagyobb erőfeszítés amit valaha is tettünk a védelmi képességeink megerősítése érdekében” – válaszolta Merz amikor Donald Trump amerikai elnök kijelentéséről kérdezték, amelyben „nevetségesnek” minősítette a német védelmi kiadások jelenlegi szintjét.

Az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán, a jövő heti ankarai NATO-csúcstalálkozóra utalva bírálta a NATO-tagállamok, köztük Németország szerinte alacsony védelmi kiadásait. Trump szerint ennek mértéke 2014 és 2025 között jóval alacsonyabb volt, mint az Egyesült Államoké vagy más NATO-tagállamoké.

„Amint a szövetségeseink, mi is nagyon komolyan vesszük az orosz fenyegetést és fegyverkezünk. Így már 2029-re, tehát jóval a megállapodásban rögzített határidő előtt elérjük a Hágában kitűzött, 3,5 százalékos ráfordítási értéket” – hangsúlyozta a német kancellár a bruttó hazai termékhez viszonyított, vagyis GDP-arányos védelmi kiadásokra utalva.

Gitanas Nauseda litván elnök a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy országa részt kíván vállalni az Oroszország ellen irányuló nyugati nukleáris elrettentésből, és Litvánia is lehetővé tenné, hogy nukleáris fegyverek állomásozzanak az országban. Elmondta, hogy

a néhány napja benyújtott alkotmánymódosítási javaslat lehetővé tenné az erre vonatkozó korlátozás feloldását,

hozzátéve, hogy az alkotmánymódosítási folyamat elindításához és a későbbi megszavazásához szükséges szövegtervezet már pénteken el is készült a litván parlamentben.

A tavalyi, hágai NATO-csúcson született megállapodás értelmében a NATO-tagállamoknak 2035-re a jelenlegi 2 százalékról 3,5 százalékra kell emelniük GDP-arányos védelmi kiadásaikat.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×