A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok - a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek - milyen mértékű hatással vannak a hőmérsékletre. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a részecskék azzal segítik elő a lehűlést, hogy visszaverik a napfényt az űrbe és hozzájárulnak a felhőképződéshez.

Az aeroszolok számos módon képződhetnek, többek közt vulkanikus tevékenység, illetve az ember általi szén- és olajégetés során. Egyik legjelentősebb, ám tudományosan legkevésbé ismert forrásuk az Észak-Amerikában, Észak-Európában és Oroszországban elterülő fenyőerdőket belengő édes illatú illékony vegyület - írta a BBC News.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült megfejtenie azt a "kémiai rejtélyt", amely révén ezek a gazdag illatok fényvisszaverő, hűsítő hatású részecskékké alakulnak. A kutatók azt már korábban megállapították, hogy ezek a részecskék az illékony szerves vegyületekből álló fenyőillat és az oxigén reakciója révén jönnek létre. A szakembereknek most sikerült megtalálniuk a folyamat "hiányzó láncszemét".

Olyan ultra alacsony párolgású szerves vegyületeket fedeztek fel az erdők levegőjében, amelyek rátapadnak minden felületre vagy részecskére, amely az útjukba kerül. Ezek a vegyületek olyan különleges szerkezettel bírnak, amellyel eddig nem találkoztunk - mondta a tanulmányban részt vevő Joel Thornton, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa.

"Kiderült, hogy ennek a szerkezeti különlegességnek köszönhető az a speciális tulajdonságuk, hogy képesek hozzátapadni a legapróbb részecskékhez is, és aeroszolokká duzzasztani azokat" - tette hozzá a szakember. - Úgy véljük, hogy a fenyőerdők növényzete által kibocsátott illékony vegyületek adják az erdő feletti aeroszolok nagyjából felét."

A tanulmány szerzői szerint mindez jelentős szerepet játszik az emelkedő globális hőmérséklet hatásainak csökkentésében. Mint hozzátették, úgy vélik, hogy a hűsítő hatás erősödni fog a jövőben. "Egy melegebb világban gyorsulni fog a fotoszintézis a növekvő szén-dioxid-szint jelenlétében, ami több növényzetet és ezáltal nagyobb mennyiségű kibocsátott vegyületet fog eredményezni" - mutatott rá a tanulmányt vezető Mikael Ehn, a Helsinki Egyetem munkatársa.

A kutatók finnországi erdők levegőjét vizsgálták és a németországi Jülich Kutatóközpont egyik légkamrájában is végeztek kísérleteket. Mint hangsúlyozták, a mostani felfedezés nem csodaszer a klímaváltozásra, hiszen az erdők egy idő után abbahagyják a kibocsátást, ha túl nagy nyomás alá kerülnek a hőség vagy a vízhiány miatt.