A második világháború kitörésének küszöbén az egész világon óriási megdöbbenést okozott, hogy 1939 augusztusában megnemtámadási megállapodást kötött egymással a sztálini Szovjetunió és a náci Németország. A paktum megkötése előtt kudarcot vallottak az együttműködési tárgyalások Moszkva és a nyugati hatalmak között, valamint a szovjet vezetésnek a Távol-Keleten is fel kellett vennie a harcot a behatoló japánokkal. Sztálin ebben a helyzetben döntött a kommunista mozgalmat is erkölcsi válságba sodró kiegyezés mellett Hitlerrel, akinek ugyancsak jól jött az alkalom: akkor már Lengyelország, majd utána Nyugat-Európa lerohanása lebegett a szeme előtt.

A szovjet-német megnemtámadási szerződést 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A hét cikkből álló, eredetileg tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak "az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt". A megállapodás az aláírással azonnal életbe lépett. A ratifikációs folyamat 1939. szeptember 24-én zárult, de akkor már javában tartott a második világháború, hiszen a náci Németország szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. A paktum titkos záradékának értelmében pedig már folyt a lengyel területek szovjet megszállása is, Berlin ugyanis a megnemtámadási egyezmény mellett az érdekövezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának.

A szovjet és a náci diktátor kiegyezése azonban kettejük konfliktusát csak elodázta: Hitler azt követően, hogy meghódította Európa nyugati felét, és már nem fenyegette a kétfrontos harc, felrúgta a megnemtámadási megállapodást annak titkos záradékával együtt, és 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.

2008 júniusában a Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő nyomatékosította: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői vetették fel ekkor, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává. 2008 szeptemberében magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Parlament elé, amely 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, ebben javasolta az emléknap megtartását. 2011. június 10-én Luxembourgban lengyel-magyar-litván kezdeményezésre fogadták el az Európai Unió igazságügyi miniszterei azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg.

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök Lengyelország fővárosában, a Varsói Felkelés Múzeumában. A résztvevők közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek az áldozatok iránt, és mindent megtesznek azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő. Megegyeztek abban is, támogatják, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására. A platform 2011. október 13-14-én Prágában megtartotta alakuló ülését, az erről szóló szerződést 13 ország 19 intézete írta alá. Magyarországot a Terror Háza Múzeum képviseli az együttműködésben.

Második alkalommal, 2012-ben Budapesten tartottak megemlékezést a Terror Háza Múzeumban az Európai Unió képviselőinek (igazságügyi miniszterek, államtitkárok) részvételével. A Parlamentben Szembesítés a múlttal - a totalitárius diktatúrákat követő jogi elszámoltatás tapasztalatai címmel rendeztek konferenciát. A tanácskozáson a totalitárius rendszereket kutató intézetek képviselői közös nyilatkozatot írtak alá egy olyan európai múzeum létrehozásáról, amelynek feladata a kommunista, nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek feltárása, bemutatása.

Harmadszor, idén a soros EU-elnök Litvániában emlékeznek meg a totalitárius diktatúrák áldozatairól az európai emléknapon.