Régóta kering az az állítás az interneten, hogy minden évben van néhány olyan időpont, amikor a Föld szinte teljes lakosságára ugyanabban a pillanatban ragyog rá a napfény. Bármennyire is hihetetlenül hangzik elsőre az állítás, a csillagászati és demográfiai adatok elemzése szerint a hír alapvetően igaz – írja az IFLScience cikke alapján a 24.hu.

Habár a nyári napforduló tűnne logikus időpontnak, valójában az esemény július 8-ra esett, magyar idő szerint délután 1 óra körülre. Aki esetleg lemaradt róla, az se csüggedjen, ugyanis minden bizonnyal július 9-én is megtörténik, ugyanabban az időpontban.

Ekkor a bolygó lakosságának mindössze elenyésző része (főként Ausztrália, Új-Zéland, valamint Délkelet-Ázsia és az Antarktisz ritkán lakott területei) marad teljes sötétségben.

A különleges jelenség mögött a Föld szárazföldjeinek és népességének egyenetlen eloszlása áll. Bolygónk szárazföldi területeinek nagyjából 68 százaléka az északi féltekén található, és a kedvezőbb mezőgazdasági és éghajlati feltételek miatt az emberiség mintegy 90 százaléka is itt él.

Vagyis amikor a Föld ezen oldala a Nap felé fordul, a globális népesség elsöprő többsége egyszerre kerül a nappali zónába.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az emberiség többsége mindenhol ragyogó napsütésben részesül, a tudósok a közvetett napfényt is beleszámolják, tehát az alkonyt és a hajnalt is, amikor a Nap már vagy még a horizont alatt tartózkodik, de a fénye bevilágítja az eget. Emellett a lakosság körülbelül 3 százaléka „csillagászati ​​szürkületben” lesz, ami akkor következik be, amikor a Nap körülbelül 12-18 fokkal a horizont alatt marad.

Habár a legtöbben csak a július 8-ai dátumot emlegetik az együttállás kapcsán, a kutatók azt találták, hogy ez a jelenség valójában elég gyakran előfordul, május 18-tól július közepéig. Az időpont változó, de magyar idő szerint mindig délután 1 órára esik. Tehát az év körülbelül 60 napján, mindössze néhány percre, de szinte minden ember kap fényt a rendszerünk csillagjából.