Az már régóta ismert, hogy a leveleknek van huszonnégy órás életciklusuk, a mostani vizsgálat azonban először mutatta ki ugyanezt egész fákról.

A tudósok tasmán kék gumifákkal hajtottak végre kísérleteket, amelyek eredményeként megállapították, hogy a fák minden valószínűség szerint saját belső órájukat használják víz- és szén-dioxid-gazdálkodásuk szabályozására.

A kutatók úgy vélik, hogy az ismétlődő ciklusok befolyásolhatják a klímaváltozásról készülő modelleket is. "Ha a huszonnégy órás ritmus érvényesül egy fa esetében, miért ne érvényesülne ugyanúgy egy egész erdőnél?" - fogalmazta meg egyikük, Rubén Díaz Sierra spanyol fizikus.

A megfigyeléseket egy szélesebb kutatási program keretében végezték Ausztráliában, Sydney közelében. A fákat olyan termekben helyezték el, ahol ellenőrizni tudták a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát és a fényviszonyokat. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi szén-dioxidot vesznek fel, illetve mennyi vizet párologtatnak el a növények levélréseiken keresztül.

Az adatokat részben olyan éjszakákon rögzítették, amikor az ég borult volt, tehát a természeti feltételeket többnyire állandónak lehetett tekinteni, majd összevetették a mutatókat azokkal, amelyeket viharos, a hőmérsékletben és a páratartalomban drámai változásokat hozó éjszakákon gyűjtöttek.

Az eredmények szerint a fák szén-dioxid-felvétele és vízpárologtatása egyaránt csökkent az alkonyatot követő első hat órában, majd mindkét folyamat észrevehetően felerősödött a hajnalhasadást megelőző, hasonló hosszúságú időszakban - azokon az éjszakákon is, amikor a hőmérséklet és a páratartalom változatlan maradt.

Mivel a környezeti feltételek nem módosultak, a mennyiségi növekedést csak a biológiai óra működésével lehet magyarázni - idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Víctor Resco de Diost, a Nyugat-sydneyi Egyetem kutatóját.

A vizsgálatban mesterséges ideghálózatokat - agyműködést utánzó szerkezeteket - vettek igénybe annak meghatározására, hogy a huszonnégy órás ritmus milyen mértékben befolyásolja a levélrések kinyílását, illetve a fák vízhasználatát.

A kísérletekben részt vevő tudósok meggyőződése, hogy felfedezésük fontos szempont lehet az éghajlatváltozás folyamatát modellező programok elkészítésénél. "A jelenlegi előrejelzések nem veszik számításba a napszakokat - hívta fel a figyelmet Rubén Díaz Sierra -, márpedig ha azoktól függ a fák szén-dioxid-fogyasztása, akkor az értelemszerűen módosíthatja a klímaváltozásnak az ökorendszerekre gyakorolt hatásáról készítendő modelleket."