A számos épületrom arra utal, hogy a tudósok által két hete talált és Chactúnnak (a maják nyelvén Vörös kőnek) elnevezett város az egyik legjelentősebb maja település volt a régióban.

A Campeche szövetségi államban kutató régészek először sztereoszkópikus légi felvételekkel kezdték pásztázni a dzsungel borította területet, ahol aztán a mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint piramisok, paloták, lakóépületek, terek és udvarok romjait azonosították.

A legnagyobb piramis 23 méter magas. A lelőhelyet gazdagon díszített sztélék és oltárok teszik még különlegesebbé, néhányukon még stukkó is van, ami jól mutatja, milyen pompa lehetett egykor a városban. Az egyik oszlopon az olvasható, hogy K'inich B'ahlam uralkodó 751-ben ott állította fel a Vörös követ (más néven a Nagy követ). Ebből és más írásokból a kutatók 600 és 900 közé, a késői klasszikus időszakra teszik a város fénykorát.

A régészeknek nagy erőfeszítésükbe került, mire eljutottak Chactúnhoz: egy földúttól még két órás menetelés várt rájuk a Calamul bioszféra rezervátum dzsungelében. Egy darabig terepjáróval, majd gyalog mentek, végül már machetével kellett utat vágniuk maguknak a sűrű növényzetben.

A munka legizgalmasabb része még várat magára, a szakemberek ugyanis fel akarják térképezni a Chactún és a már korábban feltárt Río Bec és Chenes településcsoportok közötti kapcsolatokat. Chactún a két romváros közötti több mint 3000 négyzetkilométeres, de a régészeti kutatások szempontjából mindeddig fehér foltnak számító területen fekszik - emlékeztetett Ivan Sprajc, az expedíciót vezető régész, a szlovén tudományos akadémia tagja. Bár a város viszonylag közel van Río Bac romjaihoz, a két település között jelentős különbségek észlelhetők, elsősorban az építészeti stílust illetően.

A kutatás amerikai, szlovén és osztrák támogatással zajlik, és része annak az 1996-ban indult programnak, amely a Mexikó délkeleti része régészeti örökségének megismerését szolgálja 80 helyszín vizsgálatával.