Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
315.36
bux:
148587.82
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc

Schmidt Mária: új nézőpontból kell vizsgálni az első világháborút

Közös gondolkodással változhat az első világháborúról kialakult kép; a nyugat-európai szemszög helyett más, közép-európai nézőpontból kell közelíteni az akkori eseményekhez - jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy keddi budapesti műhelybeszélgetésen.

A Világháború? Polgárháború? Testvérháború? 1914-1918 című fórumon, amelyet a XX. Század Intézet rendezett a Terror Háza Múzeumban az első világháború kitörésének jövőre esedékes századik évfordulójára készülve, Schmidt Mária azt mondta: az "arctalan gyilkolás" megjelenése alapvetően megváltoztatta a katonaságról kialakított képet, emellett a konzervatív értékek devalválódtak a világégést követően.

Gerő András történész arról beszélt, hogy a háború "sorsesemény, amelyet az emberek csak elszenvednek".

Balogh András volt nagykövet, egyetemi tanár arról beszélt, hogy az első világháború Magyarország és Európa számára tragikus törést okozott. Magyarország számára nemzeti tragédiák sorozata kezdődött el a háború után, és Európa leértékelődése szintén a világháborúval kezdődött. Az európai országok nagyon keveset tudtak az akkor már jelentős hatalmi tényezőnek számító Egyesült Államokról, holott döntően befolyásolta az európai hadszíntér eseményeit - magyarázta.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója azt hangsúlyozta, hogy "a kudarc késztet gondolkodásra", Európa mai arca a kudarcot átélt nemzeteknek köszönhető. Az amerikai beavatkozásra utalva arról beszélt, hogy az első világháborúban külső segítséggel győzték le Németországot. A háború után egészen más Európa alakult ki, amely "nem tudott önmaga felett rendelkezni", a második világháború után pedig Nyugat-Európában maradtak az amerikai katonák - tette hozzá.

Horváth Miklós hadtörténész szerint Európa vesztese volt az első világháborúnak. Példaként említette, hogy Franciaország "vesztes pozícióból, frusztráltan, félve az ismétlődéstől próbált kapkodva döntéseket hozni, Magyarország esetében bűnösen".

A műhelybeszélgetésen részt vevő fiatal történészek, Baczoni Dorottya, Baranyi Tamás, Békés Márton és Baranyi Márton egyetértett abban, hogy az első világháborúról - néhány kivételtől eltekintve - hiányos ismereteket közölnek a magyar tankönyvek.

Az első világháborúról szóló következő, június elejére tervezett műhelybeszélgetés témája Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia szerepe lesz.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: „Ezek után mondják, hogy ez Facebook-kormányzás? Egészségükre, és jó étvágyat kívánok!”

Hosszasan ostorozta az előző kormány teljesítményét Paks- és költségvetésihiány-fronton a parlamentben Magyar Péter, amidőn napirend előtti felszólalására válaszoló ellenzéki képviselőknek riposztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

Az ukrán jelentések szerint a hétvége folyamán a megszállt Krím-félszigettől és Donyecktől kezdve Tatárföldig támadták az orosz energetikai infrastruktúrát. Moszkva a drónokra Odessza elleni légicsapásokkal válaszolt. Mostanra kezd nagyon valószínűvé válni, hogy Észak-Korea több tízezer (Kijev szerint ötvenezer) katonát dobott át Moszkvának, de keringenek hírek arról is, hogy Irán felpörgetheti az oroszoknak nyújtott segítséget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×